Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

lő elvtársat, mint meghívott vendégeket (a Somogyország szerkesztőségétől meghívott Szalai István (helyesen: László — Sz. L.) elvtárs, a Kombinát igazga­tója: Horváth István elvtárs, továbbá Krakter János ÜB. elnök a gyűlésen nem jelent meg.) — továbbá a munkástanács valamennyi jelenlévő tagját. Bejelentem, hogy a Munkástanács napirendi pontokat tárgyal. Kérem, hogy a tárgytól el ne térjünk, valamint azt, hogy ha valamelyik napirendi pont megvitatásában élénk vita alakulna ki, úgy kérem, hogy a hozzászólásokat az elvtársak a józan ész logikája, valamint építő kritika szellemében, annak figye­lembevételével adják elő. Napirendi pontok: 1. Gazdasági kérdések. A vállalat eddigi eredményei. Hiányosságok. Mun­kástanács hibái. 2. F. hó 3-án a Somogyországban megjelent, Vaskombinát Munkástaná­csáról szóló cikk kiértékelése. 3. Munkástanács lemondása, annak megtárgyalása. Újraválasztásról vélemény kikérés a Városi Bizottság MSZMP elnökétől. Az elmondott ill. felolvasott napirendi pontok közül első helyen a gazdasá­gi kérdésekről beszéljünk. Szeretném, ha csendben végighallgatnák az elvtár­sak. Üzemünk munkástanácsa ideiglenesen, októberi, zavaros ellenforradalmi napokban jött létre. Ezen igen fontos gazdasági vezető szervünk létrejötte azokban a zavaros napokban minden irányító, minden kormányzás nélkül lá­tott napvilágot. Munkásaink javaslatai alapján megválasztottuk munkásta­nácsunkat. Igen, az akkori sajtón kívül, ami az ismert körülmények következ­tében kevésbé adott támogatást. Senkitől sem kaptunk ténykedésünkre útba­igazítást, senki nem irányított, senki nem kormányzott bennünket. így min­den tanácsadás nélkül, munkánkban mindenekfelett üzemünk rentabilitá­sát tűztük ki célul, így önállóan magunk láttunk munkának. Üzemünk igen vegyes összetételű dolgozóinak általában gazdasági jellegű követelései vol­tak. Az elmúlt idők helytelen politikai irányításáért önérzetükben sértett, ak­kori MDP-tagoknak, - mondjuk meg nyíltan, - nem volt véleményük, illetve az volt, hogy nincs szükség olyan párt-vezetésre, olyan kormányzásra, amelyik a Rákosi—Gerő-féle politikát helyezné előtérbe, — s ezzel egyetértettünk akkor általában valamennyien. Elvtársak! — Akarva, nem akarva, politikai jelentőséggel bíró beszámo­lómban ki kell térjek őszintén a Vaskombinát dolgozóinak, valamint munkás- tanácsának november—december havi ténykedésére. Mindenekelőtt harmad­ízben végleges munkástanácsot, múlt év dec. 21.-én választottak a Vaskombi­nát dolgozói. Ezen választás demokratikus, titkos, Munkás-paraszt Kormá­nyunk rendeletének megfelelően, annak szellemében történt, a dolgozók kívánságának megfelelően. Ezen választások megtörténte után az üzemré­szek legtöbb szavazatot kapott delegáltjai választották meg maguk között a ve­zetőséget, szintén szavazással, titkosan. Ennek megtörténte után megalakult a vállalat végleges munkástanácsa. A dolgozók bizalmából, háromízben vá­lasztottak meg elnöknek. Elvtársak! Az akkori időben Munkástanács vezetőségébe tartozni és még most is, nem gyerekjáték. A kormány a vállalat gazdasági irányítását a mun­kástanácsok kezébe adta. Mi ezzel élve, nagy erőfeszítéseket tettünk és te­szünk, hogy üzemünkben dolgozó 360 embernek kenyeret tudjunk adni. Ezen erőfeszítéseink november-december hóban, a dolgozók akkori hangulata, az 338

Next

/
Thumbnails
Contents