Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
garanciát tudott érte vállalni, ezért közbenjárt a forradalmi tanács vezetőségénél ahol ennek folytán közölték vádlottal, hogy állítson ki egy meghatalmazást. Vádlott kiállított egy meghatalmazást Ajtó Sándor részére, hogy 50 db lőfegyvert személyes felelősségre szétoszthasson, azonban e meghatalmazást Ajtó Sándornak nem adta át és a fegyverek sem kerültek kiosztásra. Ez idő tájban tartott ülést az oktatási bizottság is, amikor is memorandummal fordultak a forradalmi bizottsághoz november 3-i ülésen való megtárgyalás végett. E memorandumban leszögezte az oktatási bizottság, hogy szemben áll nemcsak az 1956. október 23-a előtti, de az 1945. év előtti reakcióval is, megmásíthatatlan álláspontjuk, hogy nem hozzák vissza a tőkéseket, sem a földbirtokosokat, a gyárak, vállalatok a munkásoké, a föld a paraszté. Ezen memorandum azonban felolvasásra a november 3-i ülésen nem került. November 4. napjának hajnalán a szovjet csapatok bejöttek Kaposvárra, kiszabadították a börtönben lévő kis számban letartóztatottakat, nagyobb számba oda önként védőőrizetbe bement pártbizottsági munkatársakat, közéleti vezető személyeket és ÁVH. beosztottakat, majd nem sokkal később a délelőtt folyamán vádlottat letartóztatták és elvitték. * * * E tényállást megyei bíróság vádlott ténybeli beismerése és a kihallgatott tanük vallomása alapján állapította meg. Tanúk igen széles körben tettek vallomást, bár a tanúknak nagy része nem volt ott vádlott nyilatkozatainál végig, így a kihallgatott számos tanúk vallomásának összetevése alapján volt csupán megállapítható az, hogy vádlott magatartása milyen volt, kijelentései mit tartalmaznak. A kihallgatott katona tanúk tagadták azt, hogy vádlott bárhol is csitítani igyekezett volna a tömeget. Vallomásuk szerint vádlott ellenkezőleg állandóan szította a tömeg hangulatát. Ily vallomásuk megnyugtatóként el nem volt fogadható, mert a teljesen érdektelen dr. Bagosi László rendőrszázados orvos vallomása, de legfőképpen annak a Mándi Józsefnek a vallomása fogadható el döntő bizonyítéknak, akit tanúvallomása szerint vádlott külön börtönbe kívánt csukatni és ennek ellenére méltán haragudhat vádlottra, e tanú vallja, hogy vádlott a börtönbe való szállítás előtt felhívta a tömeget, hogy senkit se bántalmazzanak, így a tömeget csitítani igyekezett. Vádlottnak ama magatartása, hogy bár spontán került a tömeg élére, de mikor átvette a tömeg kívánalmait maga is a tömeg hatása alá kerülve hangadója lett a tömegnek és eme részéről is a tömeg felé megnyilvánuló vezetés folytán főelőidézője lett egy részt a pártbizottság munkatársainak elvitelének, másrészt Szepesi Lajos aktív honvédszázados letartóztatásának, mely cselekmény kétségtelen ellenforradalmi cselekmény lévén megvalósítja a BHO. 2. pontjának d.) alpontjában felvett és 11. pont szerint büntetendő demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét, mert az Alkotmányunk 57. par.-ban foglalt alapvető állampolgári jogoknak, szabadságjognak lábbal tiprá- sát eredményezte. Minthogy közéleti személyiségekről, pártvezetőkről volt szó ezeknek bebörtönzésére való izgatás és abban való közreműködés nem szűkíthető le a BHO. 369. pontban írt bűntettre, hanem az a folytatólagos izgatás bűntettét valósítja meg. Ama cselekménye pedig, hogy a börtön előtt felhívta a tömeget, hogy önként jelentkezzenek börtönőri ellenőrző szolgálatra, mely felhívás eredményeképpen megalakították a rendes börtönőrség mellett egy újabb börtönőri szervezetet, megvalósítja a BHÖ. 25. pontjában írt annak (2) bekezdése szerint kezdeményezőként elkövetett fegyveres csapat tiltott szervezésének bűntettét. E 334
