Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
csoport megalakításánál, illetve a bűnösség kérdésénél a megyei bíróság álláspontja szerint közömbös az, hogy ez a csoport az utcán történt megalakulásakor fegyverrel ellátva nem lett, mert a csoport mint katonai jellegű szervezettel bíró csoport a börtönbe való bemenetel után a börtön készletéből fegyverrel felszerelte magát és teljesen katonai fegyelem alatt állott. Itt állapítja meg a megyei bíróság, hogy a Sernevál dolgozói részéről kért fegyverek kiosztásával kapcsolatban fenti bűncselekményben vádlott bűnössége nem állapítható meg azért, mert a Sernevál dolgozói részére egyetlen egy fegyver sem került kiadásra. De ugyancsak nem volt megállapítható a bűnössége a diákoknak a fegyveres nemzetőrségbe való beszervezése sem, mert semmi adat arra azon kívül, hogy a forradalmi nemzeti bizottság rendelkezéseit továbbította az egyes iskolák felé - hogy a diákok a nemzetőrségbe be lettek volna szervezve. Itt sem állapítható meg tehát vádlott bűnössége. A büntetés kiszabásánál a megyei bíróság enyhítő körülményként értékelte vádlott javára büntetlen előéletét, azt, hogy idős szülei eltartásáról kell gondoskodnia, de legfőképpen azt értékelte, hogy vádlott igyekezett gátat vetni a tömeg esetleges jogtalan cselekményeinek, tartóztatta a tömeget mindenféle önbíráskodástól, tettlegességtől és az adott körülmények között az látszik megállapíthatónak, hogy vádlott ezen visszatartó magatartásának eredményeképpen mondható az, hogy Kaposváron e napon bár a tömeg kedélyállapota erősen fel volt szitva, emberéletben még sem esett kár. Ezen utóbbi körülményre tekintettel súlyosbítóként értékelve a folytatólagosságot - látta indokoltnak a megyei bíróság középmértéknél rövidebb tartamú börtönbüntetés alkalmazását és erre figyelemmel szabta ki a rendelkező részben írt büntetést. Vádlott november 4-én került előzetes letartóztatásba, időközben szabadlábra helyezte a megyei bíróság, de alig pár órai szabadonlét után közbiztonsági őrizetbe helyezték, majd ismét előzetes letartóztatásba került. így tehát vádlott november 4-től mondhatni megszakítás nélkül korlátozva szabadságában, s ez okból a teljes idő beszámítandó volt mint előzetes letartóztatás a szabadságvesztés büntetésbe. A közügyektó'l eltiltás a Btk. 40. par., vagyonelkobzás a Btk. 38. par.-án alapszik. Kaposvár, 1957. évi február 28. napján. dr. Révy György sk. a tanács elnöke, Orbán József sk. ülnök, Kovács Ferenc sk. ülnök. Forrás: SML XXXII. 10.2. Jegyzet: A politikai bűncselekmény vádjával indított büntetőeljárások közül az ebben és két további olyan perben hozott bírósági ítéletet közlünk a dokumentumkötetben, amelyeket a kaposvári események legfontosabb szereplőinek ügyeiben hozott a megyei bíróság. A kötet ösz- szeállítójának se nem joga, se nem feladata a bírósági ítélet tényállításainak kommentálása, különösen ha egyéb forrásokkal egybevetve csak egyes részletekben tapinthatók ki hézagok vagy torzítások. Mindhárom perirat kapcsán csak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a korabeli bíróságok erőteljes politikai nyomás alatt folytatták le az eljárásokat. (1. erről a 268. és a 269. sz. dokumentumokat!) A megyei újság a másnapi számában egyébként viszonylag tárgyilagos hangnemben számolt be erről az ügyről. 2. Hamvas József a börtönbüntetés letöltése után az 1970-es évekig villanyszerelőként dolgozott Pécsett, majd egy turista út során Nyugatra emigrált, ahol Egy ember Somogyból c., német nyelven megjelent önéletírásában emlékezett meg a kaposvári forradalmi eseményekről. 335
