Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

ként átlagosan a tanulók összlétszámának 92—95. %-é-áig látogatták az órá­kat. Ma már eró'teljesen működnek iskoláinkban a mulasztásokat ellenőrző' brigádok, akik felkeresik a reggeli órákban a hiányzó tanulók lakását s meg­győződnek a mulasztás okáról. Az iskolák által jelentett 5-8 %-os mulasztás normálisnak mondható. Az iskoláink a velük kapcsolatos napköziotthonos óvodáink a téli szünet beálltáig, illetve a december végéig tüzelővel megfelelőképpen el vannak lát­va. Ezen a téren csak a Május 1. úti ált. iskolának és a Hámán Kató ált. iskolá­nak van szüksége erősítésre. A Május 1. úti iskolának szüksége lenne 30 q da­rabos szénre, a megfelelő iszapszénhez, a Hámán Kató iskolának pedig a meg­lévő szénkészlete december 10—15-ig tart csak el. Az intézmény kapott ugyan Nagykanizsáról 200 q brikettet a MÁV. útján, de az iskolához csak 96 q érke­zett be, többit a vasutasok szállítás közben széthordták. Ma jelenleg 800 q-a szenet oszt szét az Oktatási Osztály az intézmények között. November 12-iki iskolakezdés előtt, de azóta is már két ízben, az Oktatási Osztály, az Igazgatókkal részletesen megbeszélte a forradalmi kormány, okta­tásügyi Kormánybiztos által a Rádión és a sajtón közzétett rendelkezéseit az orosz nyelv illetve idegen nyelv, valamint a hittanoktatással kapcsolatban. Az orosz nyelv oktatásával kapcsolatosan az oktatásügyi Kormánybiztos úgy intézkedett, hogy mindazon iskolákban, ahol idegen nyelv tanítása kötele­ző, a tanulók maguk, szabadon választhatnak az élő idegen nyelv közül. Irányt kell venni arra, hogy az általános iskola VIII. osztályában lehetőség szerint to­vább tanulják az orosz nyelvet, amennyiben a tanulók ezt kívánják, vagy eléri egy-egy osztályban a 15-ös létszámot. A város általános iskoláiban történt fel­mérés szerint egy iskolában sem jelentkezett annyi tanuló az orosz nyelv okta­tásra, amennyivel azt összevonással is megoldható lett volna, órarendi tantár­gyak keretében. A tanulók többsége mintegy 98%-ban a német nyelvet válasz­totta. A Május 1 úti iskolában a felmérés időszakában ezenkívül francia nyel­vet is választott 40 tanuló, a jelen pillanatban azonban ez a szám lecsökkent olyan alacsonyra, hogy betanítása tárgytalanná vált. így a város területén valamennyi ált iskolában november 26-án a német nyelv oktatására tértek át. A nyelvváltozással kapcsolatban az iskoláknál ne­hézségek nem merültek fel, mert a szakos nevelők valamennyi esetben rendel­kezésre állnak. Mód van arra, amennyiben kellő számú jelentkező lesz, úgy az orosz társalgási órákat, mint rendkívüli tárgyat az iskolába bevezessük. (Má­jus 1. úti és a Petőfi ált. iskolák.) Az ált. iskolák nevelői a nyelv választása ér­dekében nem fejtettek ki sem mellette, sem ellene agitációt. Az orosz tagozatú osztályokkal rendelkező iskolák (Május 1. úti Petőfi utcai) megpróbálták az ér­veléssel, de az adott körülmények között ez sem vezetett eredményre. A forradalom ismétlen felvetette a vallásoktatása kérdését. Azóta is meg­jelent kormánynyilatkozat megerősítette a szabad vallásgyakorlatot és hitok­tatás fakultatív módját a jellegét. Meg kell szüntetni a tanév elején adminiszt­ratív eszközökkel történt hitoktatásra való jelentkezést s szabaddá kellett ten­ni. Erre vonatkozóan az Oktatási Osztály vezetője jelen létében értekezlet volt, melyen egységes álláspontot fogadtunk el. Az iskolákban a tanulók a szülők kívánságára szabadon jelentkezhetnek hitoktatásra s hittanórákat a tanítási órák befejeztével, a csatlakozó módon oldják meg az általános iskolák. Az érte­kezletre meghívtuk Longauer Imre esperes-plébánost s egyeztettük az iskolák és az egyház álláspontját, mely teljesen az adott viszonyok között fedte egy­mást. A hitoktatásnál a jelentkezésnél sem folytatták a nevelőtestület tagjai 282

Next

/
Thumbnails
Contents