Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
A krónikának ezen a pontján ki kell térnünk arra a kérdésre, hogy milyen mértékben bontakozott ki megyénkben az újrapártosodási folyamat e rövid néhány nap alatt.25 Igazából csak a Szociáldemokrata Párt kaposvári szervezetének újjáalakulásáról maradtak fenn egykorú történeti források,26 s valószínűleg nem erőltetett részünkről az a feltételezés, hogy az összeomlott uralkodó pártból „kiszabadult” volt szociáldemokraták egymásra találása és szervezése érthetően könnyebb volt, mint akár a kisgazdapártiaké. Az a tény is megerősít bennünket a feltételezés igazságában, hogy a helyi szociáldemokrata alakuló gyűlés ugyanazon a napon, tehát október 31-én volt, mint a párt országos vezetőségének újjáalakulása. A kisgazdapárt helyi szervezeteinek újjáélesztéséről döntően csak a későbbi, ún. ellenforradalmi jelentésekből, valamint a politikai rendőrség szintén 1957—1958-ban kelt feljegyzéseiből tájékozódhatunk, amely adatok forrásértékét erősen csökkenti az a körülmény, hogy elsősorban a résztvevők elleni politikai-adminisztratív megtorlás jegyében készültek. Ezek alapján mégis megállapítható, hogy a Somogy megyében igen nagy hagyományokkal bíró kisgazdamozgalom újraindítására számos községben történt kezdeményezés. A kérdés kapcsán feltétlenül figyelembe kell venni azt a nem csak a megyénkben, hanem országosan is jellemző politikai álláspontot, amely szerint a súlyos történelmi órákban a nemzet egységének megőrzése érdekében nem tartották időszerűnek a pártok szerveződését. Sőt!27 Ugyanakkor joggal felmerülhet az a szempont is, hogy vajon látens módon mennyiben fejeződött ki a volt koalíciós és egyéb korábbi politikai erők befolyása. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy a megválasztott forradalmi szervek vezetőségében és tagságában milyen számarányban voltak jelen azok képviselői. A kérdés megválaszolása még további helyi kutatásokat igényelne, bár valószínűleg akkor sem lehetne már teljes képet nyerni ebben a tekintetben.28 A nap kaposvári történései közül talán még említésre érdemes, hogy a SmFNT Kulturális Bizottságának elnöke kezdeményezte az iskolai munkástanácsok megalakítását, ami meg is történt a város minden közép- és általános iskolájában még ezen a napon. E választások azon eredménye, hogy mindenütt megerősítették az akkori igazgatót beosztásában, s többnyire őket is beválasztották a 3 tagú munkástanácsba, a kaposvári pedagógusok egy csoportját arra késztette, hogy a Kulturális Bizottsághoz intézett memorandumban kifejezzék ez ügyben a kétségeiket. A fővárosi események, valamint a megyeszékhelyen lejátszódott október 30-31-i történések nyomán Somogy kis- és nagyközségeiben tovább terjedtek a forradalom hullámai a változások mélységét illetően is. A járási székhelyeken a Kaposvárral folytatott konzultációk nyomán is a forradalmi bizottságok már mindenütt átvették az irányítást, s ennek megfelelően intézkedtek a további személyi változásokról, vagy pl. a nép nevében birtokba vették a járási pártbizottságok épületeit a közjavára. Majd mindegyik járási székhelyen megkezdték az AVH-s tisztek, néhol pedig a helyi pártfunkcionáriusok őrizetbe vételét is. A közrend fenntartása céljából a helyi rendőrséggel és — ha volt, a helyi katonai alakulatokkal együttműködve létrehozták a járási nemzetőr-parancsnokságokat, amelyek igyekeztek, bár nem mindig sikerrel, felvenni a kapcsolatot a községi nemzetőrségekkel. Az új helyi hatalmi szervek kialakulásának vázlatos bemutatását követően vessünk közelebbi pillantást a járási forradalmi bizottságok tevékenységére, amelyre lehetőséget nyújt az a tény, hogy a tabi járásból fennmaradtak e szerv működése során keletkezett iratok.29 A testület működését a rendkívüli 19
