Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
merte az említett követelés jogosságát is, de a rend helyreállítása utáni időkre vonatkoztatva. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy az első napokban milyen volt a kibontakozó nemzeti felkelés és forradalom hatása a megye többi településén, a kisebb vagy nagyobb falvakban. A megyei pártszerv által készített hangulatjelentések szerint a lakosság nyugodtan, munkáját végezve vette tudomásul az első napok történéseit. Mindenesetre feltételezhetjük, hogy várakozással figyeltek a fővárosi eseményekről a magyar és a Szabad Európa rádióadásokban elhangzott szinte folyamatos tudósításokra. Megmozdult a megye lakossága A felkelés nemzeti és demokratikus követelései egyre szélesebb visszhangot váltottak ki az országban, kisebb-nagyobb tüntetések és a fővárosi példa nyomán létrejövő új szerveződések — forradalmi bizottságok, munkástanácsok —, szaporodása voltak ennek a folyamatnak a tünetei. Ez, valamint a budapesti felkelők tovább szélesedő fegyveres harca kényszerítette ki azt a változást, amely az MDP felső vezetésének álláspontjában bekövetkezett október 26- án, amikor is bejelentették az új, ún. nemzeti kormány megalakítását, a szovjet—magyar viszony rendezésének ígéretét. Ugyanekkor a párt- és a szak- szervezeti vezetés közös felhívásban szólította fel az érintetteket a munkástanácsok létrehozására. Gyakorlatilag arról volt szó, hogy a politikai vezetés konzervatív csoportja azért hajlott a pártvezetésen belüli reformerek által is szorgalmazott politikai változások bevezetésére, mert így az események „élére állva” remélte egyfelől leszerelni, másfelől kordában tartani a demokratikus népmozgalmat. Ezt a napot Somogybán is úgy jegyezhetjük, mint az első komoly politikai megmozdulások és változások idejét, bár a források hiánya miatt nem mindig állapíthatók meg az egyes események konkrét mozgató tényezői és összefüggéseik. A nap bizonyosan kiemelkedő történése volt a Kaposvárott a Petőfi téren megtartott többezres tömeggyűlés, amely az ipari üzemek munkásainak felvonulásából bontakozott ki, s levezénylésében meghatározó szerepe volt a Zrínyi Kör vezetőinek, akik ekkor még együttműködtek a megyei pártbizottsággal. A megmozdulás résztvevői lelkesen fogadták el a fővárosi fiatalság és a helyi ifjúság követeléseit, s öttagú küldöttséget választottak abból a célból, hogy az ország vezetőinek tudomására hozzák a város és a megye dolgozóinak egységes követeléseit.10 A küldöttség összetétele is reprezentálta a különböző politikai törekvéseket és tényezőket, mert a pártbizottság, a Zrínyi Kör, az üzemek és a diákok képviselői egyaránt helyet kaptak benne. Ugyanezen a napon a helyi hatalmi tényezők is megpróbálták érvényesíteni a fentebb jelzett politikai taktikát, s ennek jegyében először is a Hazafias Népfront égisze alatt megfogalmazták a 16 pont c. kiáltványt (1. a fényképmásolatot!). Ez, a másnapi újságban is közzétett kiáltvány szolgált az október 27- től megtartott helyi népgyűlések többségének politikai platformjaként. Az országos felhíváshoz kapcsolódva a megyei pártvezetőség és a Szakszervezetek Somogy Megyei Tanácsa felszólította a megye dolgozóit a munkástanácsok alakítására, maga a megyei pártszerv pedig röplapon tette közzé ígéreteit a somogyi nép követeléseinek teljesítéséről. A fővárosi eseményekről szóló híradások, valamint a megyeszékhelyen történtek hatására Somogy több településén, elsősorban a járási székhelyköz11
