Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
aznap elkészítik Fáklya néven a tervezett irodalmi folyóirat első' példányát, amelyből így természetesen politikai röplap lett. A megyei pártbizottság első titkárával egyeztetve történt meg az anyag összeállítása, s ebből következően a fővárosi hírek összefoglalása mellett nemcsak a DISZ Zrínyi Miklós Körének felhívását, hanem az MDP, a DISZ és a Hazafias Népfront megyei vezető testületéinek a csatlakozó felhívásait is tartalmazta. Október 24-én hajnalban megkezdték a röplap terjesztését, de közben a megyei első titkár a pártközponttal történt egyeztetés után a Belügyminisztérium Somogy megyei Főosztályát (később: rendó'rfó'kapitányság) utasította a röplapok elkobzására. Már az első kritikus ponton tetten érhető a megyei politikai vezetők tétovázása az engedékeny és a hatalmi pozíciókat kemény eszközök alkalmazásával védő magatartás között, természetesen nem függetlenül a fővárosi helyzettől. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a nap folyamán meghozott döntései nyomán a kormány és a helyi hatalmi szervek intézkedéseket hoztak a „népi hatalommal szembeni ellenséges fegyveres támadás” leverésére ill. az esetleges további tüntetések megakadályozása céljából. A megyei párt-, tanácsi szervek és a népfrontbizottság felhívásokat adtak ki, amelyekben hangsúlyozták a rend és a nyugalom megőrzésének fontosságát és kifejezték egyetértésüket a budapesti ifjúság jogos követeléseivel.8 Egyúttal titkos és nyilvános intézkedésekkel felkészültek a helyi tüntetések megelőzésére, így pl. fegyvereket kezdtek kiosztani a többségükben a pártállami szervek és szervezetek vezetőiből és alkalmazottjaiból álló tartalékos tiszti állománynak, továbbá elrendelték a pártbizottsági épületek fokozottabb védelmét stb. A kormány rendelkezésére álló fegyveres erők megerősítése érdekében Kaposvárról is Budapestre vezényelték az egyik tüzéralakulat állományának többségét. A helyi pártszervek bizonyos fokú belső meghasonlottságát tükrözték az első nap tapasztalatai alapján készült hangulatjelentések, amelyekben kifejezték pl. egyet nem értésüket Gerő Ernő első titkár 23-i rádióbeszédének hangnemével, sőt pozícióban maradásával kapcsolatban, s egyáltalán a dolgozók igényeivel szembeni érzéketlenségben és késlekedésben marasztalták el saját uralkodó pártjuk felső vezetését.'’ Mindenesetre a központi hatalom által bevezetett rendkívüli intézkedések miatt a Zrínyi Miklós Kör a helyi újság 24-én délutáni rendkívüli kiadásában visszavonta az aznapi nyilvános gyűlésre való felhívását, s a város üzemeiben a pártbizottság és a DISZ megyei bizottság aktivistáival együtt hasonló célból tartottak tájékoztató röpgyűléseket. A Kör vezetői ugyanakkor nem mondtak le arról, hogy tevékenységükkel elősegítsék a fővárosi tüntetésen megfogalmazott követeléseknek a helyi közéletben való tudatosítását, ill. majdani érvényesítését. Ismeretes, hogy az MDP KV 25-i ülésén egyéb személyi döntések mellett Gerő Ernő helyébe Kádár Jánost választották meg első titkárnak, aki Nagy Imrével együtt rádióbeszédet mondott, s mindketten a rend helyreállítása utáni időszakra ígéretet tettek a tüntetők jogos követeléseinek a teljesítésére. A történtek lecsapódásaként is felfogható, hogy a kaposvári Zrínyi Kör vezetősége aznapi ülésén megfogalmazta céljait és követeléseit. Ez utóbbiak között talán a legfeltűnőbb az volt, hogy a megyei vezetők közül mondjanak le azok, ill. távolítsák el azokat, akik kompromittálódtak, s az elmúlt évek során alkalmatlannak bizonyultak tisztségük ellátására. A helyzet sajátosságát tükrözte, hogy a Somogyi Néplap október 26-i számában a megyei pártbizottság válaszával együtt jelent meg a közlemény, s az utóbbi elvileg elis10
