Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
A somogyi mozgolódásoknak új abb lendületet adott az országos szellemi és politikai viták egyik jelentős fórumának, az Irodalmi Újság néhány szerkesztőjének és szerzőjének, - Máriássy Judit, Tamási Lajos,5 Sipos Gyula -, szeptember 21-i kaposvári ankétja, amelyen már élesen felvetődtek nemcsak a kulturális élet égető kérdései. Ezt követően határozták el a fiatal értelmiségiek, hogy nem klubot, hanem a folyóirat kiadásáról gondoskodó állandó fórumot hoznak létre a Petőfi Kör és más hasonló körök mintájára. Október közepén ténylegesen döntöttek arról, hogy József Attila Kör néven alakítj ák meg a vitafórumot, majd ezt követően a Somogybán népszerű történelmi név mellett foglaltak állást, amikor elhatározták végül a DISZ Zrínyi Miklós Körének létrehozását. Nem csak a helyi politikai közélet megpezsdülésében, hanem a megye 1945 utáni politikai történetében is kiemelkedő eseménynek bizonyult a Somogyi összegezés c. agrárszociográfiai tanulmány 1956. október 19-én Kaposvárott megrendezett vitája. Az előzményekről ezúttal6 csak annyit, hogy a szociográfiai tanulmányokban már jártassággal bíró Márkus István, Sánta Ferenc, Lázár István és Szabó István a Csillag c. folyóirat szerkesztőségének megbízása alapján megvizsgálták több somogyi falu termelőszövetkezeteinek a gazdálkodását, a megye mezőgazdaságának helyzetét, s ennek nyomán született Márkus fenti című írása. A kaposvári értelmiségiek kezdeményezését némi ellenkezés után a megyei pártbizottság vezetői tudomásul vették, s a TTIT égisze alatt került sor az agrárvitafórum meghirdetésére, amelyet végül tömeges részvétel mellett rendeztek meg a Vörös Csillag moziban. A többórás és szenvedélyes hangvételű vitaesten terítékre kerültek nem csak a megye, hanem az ország mezőgazdaságának és agrártársadalmának feszítő ellentmondásai. Ezen túlmenően szinte minden hozzászóló felvetette a paraszti társadalmat sújtó agrárpolitikai hibákat, egyáltalán a parasztságot ért megalázó sérelmeket. Talán az Elnöki Tanács elnökének, Dobi Istvánnak, és Tildy Zoltán egykori köztársasági elnöknek a jelenléte is hozzájárult ahhoz, hogy a vita résztvevői teljesen nyíltan mondták el véleményüket a válságos agrárgazdasági és társadalmi helyzetről. Somogyi viszonylatban nem csak az általános politikai irányvonal érvényesítéséről volt szó, hanem arról is, hogy mind 1949—50-ben, mind pedig 1955-56-ban a megyei politikai vezetés túlhajszolta a termelőszövetkezeti szervezést. Az előbbi esetben olyan mértékben, hogy döntően ezen okok miatt váltották le rendkívüli pártértekezlet keretében 1950. júniusában a megyei pártbizottságot. A somogyi parasztságot sújtó intézkedések méreteiről kutatások hiányában még nem állnak rendelkezésre összegező adatok, ám éppen a forradalom idején lezajlott községi tüntetések és népgyűlések, azok vitái és határozatai is visszaigazolják, hogy a falusi lakosság széles rétegeinek egzisztenciáját rendítette meg az MDP agrárpolitikája. Nyilvánvalóan több tízezerre tehető azok száma, akiket közvetlenül is érintett a törvénytelen bebörtönzés és a földtulajdontól való megfosztás.7 A forradalom kirobbanásának hullámverései megyénkben A kaposvári agrárvitára már lényegében az október 23-i fővárosi tüntetés nyomán kibontakozó nemzeti felkelés és forradalom előestéjén került sor. A fővárosból érkező rendkívüli híradásokat az MTI megyei irodáján ismerték meg részletesebben az ott gyülekező értelmiségi fiatalok, s elhatározták, hogy még 9
