Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban
tanulmányozásuk az országos helyzetképtől eltérő vonások felismerésére is módot nyújtanak. Alapvető megjegyzésként kínálkozik a kérdés tárgyalásánál az a köztudott tény, hogy noha 1944 decemberében a megyének már több mint a fele felszabadult (145 község), mégsem kezdődött meg intézményesen e megyerészen a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok alap- és középszintű szervezeteinek a kiépítése és tevékenysége. Történelmi tény, hogy a csaknem fél esztendei hadszintéri állapot, s némi politikai tanácstalanság következtében, a már decemberben felszabadított megyerész - a székhelyvárossal egyetemben közvetlenül arcvonal mögötti, bizonytalan sorsú, területté változott, amelyen a háborús kényszerintézkedések emberfeletti nehézségei és bizonytalanságai determinálták első renden a történteket. Noha december 11-én már összejöttek a város kommunistái közül néhányan, hogy intézményesen is megalakítsák a párt helyi szervét, erre azonban - a bizonytalanná vált hadihelyzet következtében - ekkor még nem kerülhetett a sor. Sőt az is megfordult — minden eshetőségre számítva - a somogyi kummunisták fejében, hogy a német ellentámadás átmeneti sikerei következtében, ha netán Kaposvárt is fel kellene átmenetileg adnia a Vörös Hadseregnek, úgy a bárányaik vendégszeretetét veszik majd igénybe, és Pécsre teszik át működésük színhelyét. A pártszervezet megalakításáról és a Pécsről Kaposvárra érkező hírekről, így emlékezett vissza Győrffy Antal, a pártszervezet első titkára: „Mi megkéstünk a megalakítással. Amikor a szovjet elvtársak bejöttek (december 2-án) nálunk csak az úgynevezett fémjelzett kommunisták jöttek össze és vártuk, hogy mikor jön valami a központtól. Nem igen értettük, amit Pécsről kaptunk: többpártrendszer, hazafiasság, piros-fehér-zöld jelzésű brossurak. Mi, akik részt vettünk a 19-es forradalomban, eleinte úgy gondoltuk, hogy a jogforrás a proletárdiktatúra. Összejöttünk ugyan, működtünk is, de hivatalosan nem alakítottuk meg a pártot, mert senki sem vállalta a felelősséget. A központ kiküldöttje január 5-én jelent meg, én szemrehányást kaptam tőle, hogy régebben meg kellett volna alakítani a pártot. Közölte, hogy alakítsuk meg a pártot, de még ma. Este összehívtuk a fémjelzett kommunistákat és a szimpatizánsokat, és megalakítottuk a pártot. Azt hiszem, 13-an voltunk együtt." 157 Január 5-én valóban sor került a párt megalapítására a Korona utca 7. szám alatti (ma Ady Endre utca) házban, a Somogyvármegye című, négy nap múlva megjelenő napilap szerkesztőségében. Az alakuló szervezet a Magyar Kommunista Párt Somogyi Szervezete nevét vette fel. Ezidőtájt látogatott át Pécsről - Szigetvár érintésével 15S Vas Zoltán, aki az első párt instrukciókat hozva magával a demokratikus élet első lépéseinek a megtételére, a fasizmus elleni küzdelem támogatására, a néphatalmi szervek megalakításának a fontosságára, közte is a helyi önkormányzat ideiglenes szervének: a Nemzeti Bizottságnak a megszervezésére hívta fel elsősorban a figyelmet. Valóban ettől az időtől kezdve a demokratikus átalakulás legfőbb motorja az MKP volt a megyében, mint első és sokáig egyetlen szervezett demokratikus párt, amely - természetszerűleg - élvezte a hazájuk példáját szem előtt tartó szovjet katonai alakulatok támogatását. Ekkor - főként a január közepén alakult demokratikus pártokkal szövetségben - kezdték meg sokrétű munkásságukat a
