Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
III. fejezet Felszabadító hadi cselekmények a megye területén
Az 1945. szeptember 9-i állatösszeírás élő állaticlszereltség szerinti megoszlása gazdaságonként a barcsi járás községeiben: Szarvasmarha Ló Sertés Juh gazdaság szám állat szám gazdaság szám állat szám gazdaság szám állat szám gazdaság szám állat szám Nincs állat 2444 — 4603 — 2849 — 5799 — 1 db állat 3015 3015 1083 1083 2378 Í378 974 974 2 db „ 3 db „ 4 db „ 5 db „ 1102 150 13 2204 450 52 849 47 10 1 1698 131 40 5 1386 164 64 24 217? 492 256 120 244 67 8 6 488 201 32 30 Összesen 6724 5721 6593 2957 6865 6019 7G98 1525 A fenti összeállítás - amint látjuk - 27 280 üzem állatállományát részletezi fajonkénti bontásban. A források jellegéből következően el kellett azonban attól tekintenünk, hogy a gazdaságok fajtánkénti részesedése helyett az üzemeket a tényleges és teljes állatlétszám szerint csoportosítsuk. A nyert statikus kép, bárcsak megközelítésekre ad lehetőséget, úgy érezzük valamelyest mégis reprezentálja a háborús pusztítások miatt előállt helyzetet. Mindenekelőtt kiderült az, hogy a gazdaságoknak közel 10%-a nem rendelkezett szarvasmarhával. Hasonló súlyos volt a helyzet a sertésállományt illetően is, a lóállományt pedig éppenséggel a gazdaságoknak valamivel több mint egyhatoda volt kénytelen nélkülözni. A sertés és a juhállomány demonstrált helyzete súlyos nép élelmezési nehézségek forrása lett és ezt a nehézséget, a szarvasmarhaáliomány hiánya, csak tovább fokozta. Az igavonó állomány hiánya a mezőgazdasági munkák súlyos hátramaradását sejtette, elenyészően csekély az olyan több igavonóval rendelkező üzemek száma, amelyek esetleg kölcsönjószággal segíthették volna más, szerencsésebb társaikat. Tekintetbe kell venni továbbá azt is, hogy a háborús időszak hiányos talajművelése, talajerővisszapótlása - amelyik a felosztott uradalmakat ugyancsak jellemezte - a kevés számú és leromlott kondíciójú állatállomány birtokában aligha volt javítható, indirekte is nehezítve ezzel a mezőgazdaság mindennél sürgősebb újjáépítését. A lóállomány katasztrofális csökkenése nemcsak a mennyiségi pusztulást jelezte, hanem a minőségit is, miután a különféle katonai alakulatok elsősorban a jó és használható igásállományt vették igénybe, míg a kevésbé használhatót a polgári lakosságnak hagyták vissza. A részeredmények után az egész megyére vonatkozó sommázott adatok is lehangoló képet nyújtanak a számunkra az alábbi állatösszeírás táblázatból:
