Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
II. fejezet A menekülő nyilas megyei, járási és községi közigazgatás összeomlása
városi es megyei köztisztviselők, később Zalaegerszeg város orosz és magyar nyelvű utazási igazolványával tértek vissza szolgálati helyükre/ 1 '' A közigazgatási hatóságok nyugatra történő kitelepítése során - többhelyütt — érzékeny veszteség érte a községek lakosságát is, a leventeköteies ifjúság és a fegyvertfogható férfiak nemzetőri szolgálatra való kötelezése és behívása miatt. A levente-parancsnokok közül többen elmenekültek a németekkel/' ' akik a leventéket is - többhelyütt - a falvak elhagyására kényszerítették. így több ezer levente kerülhetett ki a megye területéről, sodródhatott a hadak útján a nyugatabbra fekvő megyékbe, s közülük sokan el is hagyták az ország területét. Hogy mennyi leventét kényszerítettek a falu és a megye elhagyására, arra következtethetünk dr. Farsang Józsefnek, a székesfővárosi kenyérgyár egyik alkalmazottjának a már felszabadított megye alispánja előtti jegyzőkönyvi vallomásából is, amelyből megtudjuk, hogy a Szombathelytől 18 km-re fekvő gyulaházi majorban még 1945. július 4-én is 800 14-15 éves somogyi levente sínylődött a táborban. 46 A Vörös Hadsereg elől menekülő német fasiszta hadigépezet mindent elkövetett; hogy az útjában álló uradalmak és falvak állatállományát maga előtt hajtsa nyugat felé s leszerelje a városok és falvak üzemeinek értékes gépi berendezéseit. Adataink vannak arra, hogy több ipari üzem felszerelését magukkal vitték, vagy a gyárat földig lerombolták. Az 1945 koratavaszán összeírt ipari üzemeinknek a fele megsemmisült (119-ből 58!) a megye területén, vagy kifosztva, alkatrészek hiányában nem tudta munkáját megkezdeni. A kirablás sorsára jutott többek között a lábodi keményítőgyár, a kaposvári gyümölcs- és húskonzervgyár is, amelyeknek gépi felszerelését a német hadsereg teljes egészében leszerelte. A zákányi konzervgyárból már nemcsak a gépi felszerelést, hanem a meghajtó erőül szolgáló gőzgépeket is elhurcolták. Az elvonuló németek még a nagyatádi MEZ RT. és a két téglagyár kéményeit is felrobbantották/' 7 A mezőgazdaság kifosztása még katasztrófálisabb képet nyújtott. Jellemző sorokként olvashatjuk a csurgói főbírói jelentésből: ,,A csurgói járás közel 6 hónapig a német hadsereg hadtáp területe volt. A hadsereg élelmezése legnagyobb részben innen került ki. Majd a visszavonulás után a németek az 1944-es évi termés legnagyobb részét magukkal vitték, az ittmaradt raktárakat jelgyújtották, az állatokat elhajtották."^ A Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület lótenyésztési szakosztályának ügyvezető igazgatója jelentéséből még azt is megtudtuk, hogy a vármegye tulajdonában volt 41 hidegvérű ménből is elzsákmányoltak 25-öt/' 9 Nagyatádról pedig a marhaállomány 95%-át vitték magukkal. 50 Tarany községben - jelentette 1945. május 13-án a községi jegyző - „a négy hónapig tartó német katonai megszállás ideje alatt a községben található s raktáron levő gabonamennyiségből a Futura raktárából 700 q gabonát és az uradalmi raktárakból 1.500 q gabonát vittek el, úgyhogy a raktárak teljesen üresek maradtak." 31 E jelentés arról is számot adott, hogy a községben „a német katonaság által felgyújtott és lerombolt malomban 300 q gabona bentégett." 52 Ezt bizonyította a marcali főszolgabíró felszabadulás utáni első számú jelentése is, 1945. április 13-áról keltezve: „A német katonaság még a harctéri területről is elvitte a jobb lovakat, ökröket." 53 Ugyanezt jelentette a csurgói főbíró is 1945. április 26-án: „A nagybirtokoknál van kétségbeejtő helyzet, mert a nagybirtokosoknak mmden igavonó állatját elvitte a német." 5í 3,0:
