Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
V. fejezet Iratdokumentáció
1945. június 28. A Somogy megyei Földbirtokrendező Tanács jelentése az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz a földreform gyors végrehajtásának akadályairól, a községi földigénylő bizottságoknak nyújtott segítség elégtelenségéről és a megyei földbirtokrendező tanácsra háruló többletmunkáról Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsa a földbirtokok felosztása tárgyában az alábbi jelentést teszi. Somogy vármegyében a földek egy része, igaz ugyan, hogy csak papíron van felosztva, azonban ennek oka az, hogy a községi földigénylő bizottságok túlnyomó részében hiányoznak az írástudó és a közigazgatási munka végzésére alkalmas emberek, valamint a községi földigénylő bizottságok nagy része nem kellőképpen ismerte és ismeri a földbirtokreform-rendeletcket, és végül a községi földigénylő bizottságok nagy része a földbirtokreform-rendeletben előírt feladatokat nem tudják kellőképpen megoldani. Ugyanis a községi föld igénylő bizottságok nagyobb része abban a helyzetben volt és van, hogy sok esetben a tényleges felosztást nem tudja megoldani olyképpen, hogy az egyes igényjogosult juttatottakat a természetben hol helyezze el, vagy az egyes igényjogosultaknak mennyi földbirtokot juttasson az egyes művelési ágak szerint. A megyei földbirtokrendező tanács minden lehetőséget elkövetett és a jelenben is elkövet, hogy a községi földigénylő bizottságokat kioktassa a tekintetben, hogy az írásbeli munkát hogy kell helyesen kiállítani, de a kioktatások ellenére is a községi földigénylő bizottságok az írásbeli munkákat helyesen nem tudják elvégezni, és ilyen esetekben a megyei tárgyaló tanácsok vagy a földhivatal előadói végzik el a községi földigénylő bizottság által elkészítendő írásbeli munkálatokat, annak következtében, hogy a földbirtokreform-rendeletek a helyi hatóságokat a földbirtokreform végrehajtásából teljesen kikapcsolta, azonban sok esetben a helyi hatóságok szívcsen működnek közre és működtek közre úgy az adatok szolgáltatásával, mint az egyes írásbeli munkák elkészítésével. Azon oknál fogva,, hogy a községi földigénylő bizottságok nagy része az írásbeli munkálatokat helyesen nem tudta és nem tudja elkészíteni, és evégett több napot eljárnak a megyei tanácsnál, s ezáltal annak folytán, hogy a megyei tanács és a megyei földhivatal hozza rendbe az irataikat, sok időbe került, amíg a községi földigénylő bizottság abba a helyzetbe jutott, hogy a rendbe hozott iratok alapján az egyes földigénylők részére természetben a földet kiadja. A földbirtokoknak az igényjogosultak részére való természetbeni kiadását az is nagyban akadályozta, hogy nagyon sok földbirtokos kérte a 600/1945. M.E. rendelet 15. § értelmében a 300 kat. hold földbirtokig való mentesítését, és ilyen esetben a megyei földbirtokrendező tanácsnak kellett döntenie a tekintetben, hogy a mentesítési kérelemre való tekintettel mellőzze-e a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának érdemi határozathozataláig a földbirtokfelosztást, s ahol a megyei földbirtokrendező tanács vagy esetleg az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelte a mentesítési kérelem ellenére a földbirtokfelosztást, olyan eset is előfordult, hogy közben a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága mentesítette a tulajdonos kérelmére