Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

1945. június 28. A Somogy megyei Földbirtokrendező Tanács jelentése az Országos Földbirtok­rendező Tanácshoz a földreform gyors végrehajtásának akadályairól, a községi földigénylő bizottságoknak nyújtott segítség elégtelenségéről és a megyei földbirtokrendező tanácsra háruló többletmunkáról Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsa a földbirtokok felosztása tár­gyában az alábbi jelentést teszi. Somogy vármegyében a földek egy része, igaz ugyan, hogy csak papíron van felosztva, azonban ennek oka az, hogy a községi földigénylő bizottságok túl­nyomó részében hiányoznak az írástudó és a közigazgatási munka végzésére al­kalmas emberek, valamint a községi földigénylő bizottságok nagy része nem kel­lőképpen ismerte és ismeri a földbirtokreform-rendeletcket, és végül a községi földigénylő bizottságok nagy része a földbirtokreform-rendeletben előírt fel­adatokat nem tudják kellőképpen megoldani. Ugyanis a községi föld igénylő bi­zottságok nagyobb része abban a helyzetben volt és van, hogy sok esetben a tényleges felosztást nem tudja megoldani olyképpen, hogy az egyes igényjogo­sult juttatottakat a természetben hol helyezze el, vagy az egyes igényjogosultak­nak mennyi földbirtokot juttasson az egyes művelési ágak szerint. A megyei földbirtokrendező tanács minden lehetőséget elkövetett és a jelenben is elkö­vet, hogy a községi földigénylő bizottságokat kioktassa a tekintetben, hogy az írásbeli munkát hogy kell helyesen kiállítani, de a kioktatások ellenére is a köz­ségi földigénylő bizottságok az írásbeli munkákat helyesen nem tudják elvégezni, és ilyen esetekben a megyei tárgyaló tanácsok vagy a földhivatal előadói végzik el a községi földigénylő bizottság által elkészítendő írásbeli munkálatokat, an­nak következtében, hogy a földbirtokreform-rendeletek a helyi hatóságokat a földbirtokreform végrehajtásából teljesen kikapcsolta, azonban sok esetben a helyi hatóságok szívcsen működnek közre és működtek közre úgy az adatok szol­gáltatásával, mint az egyes írásbeli munkák elkészítésével. Azon oknál fogva,, hogy a községi földigénylő bizottságok nagy része az írásbeli munkálatokat he­lyesen nem tudta és nem tudja elkészíteni, és evégett több napot eljárnak a me­gyei tanácsnál, s ezáltal annak folytán, hogy a megyei tanács és a megyei földhi­vatal hozza rendbe az irataikat, sok időbe került, amíg a községi földigénylő bizottság abba a helyzetbe jutott, hogy a rendbe hozott iratok alapján az egyes földigénylők részére természetben a földet kiadja. A földbirtokoknak az igény­jogosultak részére való természetbeni kiadását az is nagyban akadályozta, hogy nagyon sok földbirtokos kérte a 600/1945. M.E. rendelet 15. § értelmében a 300 kat. hold földbirtokig való mentesítését, és ilyen esetben a megyei földbir­tokrendező tanácsnak kellett döntenie a tekintetben, hogy a mentesítési ké­relemre való tekintettel mellőzze-e a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának ér­demi határozathozataláig a földbirtokfelosztást, s ahol a megyei földbirtokren­dező tanács vagy esetleg az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelte a mentesítési kérelem ellenére a földbirtokfelosztást, olyan eset is előfordult, hogy közben a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága mentesítette a tulajdonos kérelmére

Next

/
Thumbnails
Contents