Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

300 kat. hold földbirtokig az igénybevételt, s ilyen esetben az a helyzet állott elő, hogy a megyei földbirtokrendező tanácsnak földalapról kellett gondoskodni az igényjogosultak részére a szomszédos községekből, és a szomszédos községek ezáltal olyan helyzetbe kerültek, hogy a területátengedés okából új felosztási tervezetre szorultak, annak ellenére, hogy a saját községeikben természetben a földbirtokfelosztást már keresztülvitték, de a megyei földbirtokrendező tanács által még a földbirtokfelosztásuk jóváhagyva nem lett. Sőt vannak olyan községek is, de nagyon kevés, jelentéktelen számú, ahol természetben a földbirtokfelosztást nem tudták befejezni és az igénylőket kielégíteni amiatt, hogy a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága a mentesítés tárgyában még nem határozott. A községi földigénylő bizottságoknak már csak nagyon kis része van abban a helyzetben, hogy nehezen tudja megoldani azt a kérdést, vajon az egyes földigénylő jogosultat a természetben hol helyezze el, ugyanis a megyei földbirtokrendező tanács esetenként tud a községi földigénylő bizottságoknak segítségére lenni abban a kérdésben, hogy milyen irányelvek mellett helyezze el természetben az egyes földigénylőket, de nagyon sok esetben ez a megyei földbirtokrendező tanács helyszíni szemlével kapcsolatos érdemi határozatára szorult és szorul. A földbirtokoknak természetbeni felosztására nagy akadályul szolgál az a közismert tény, hogy Somogy vármegye területének nagy része csak késő tavasszal szabadult fel a hadműveletek alól, és a hadműveletek miatt a területek, illetve földbirtokok nagyon nagy része el volt aknásítva, úgyhogy a kiosztandó földbirtokokra csak elég nagy késéssel lehetett lépni. A földbirtokoknak természetbeni felosztásra nagy akadályul szolgált az a közismert tény is, hogy Somogy vármegye területének nagy része a. hadműveletek miatt teljesen ki lett ürítve, és a lakosság csak fokozatosan tért vissza falujába, és amíg az igényjogosultak úgyszólván teljes számban a falujukban nem lehettek, addig a községi földigénylő bizottságok meg sem alakulhattak, vagy ha meg is alakultak - nagy késéssel -, a földigénylők túlnyomó részének hazaérkezte előtt érdemi munkát nem A'égezhettek. A földbirtokreform gyors befejezésének az is akadálya volt, hogy Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsa az alap-földbirtokrendeletet csak április elején kapta meg, az első végrehajtási rendeletet pedig április hó végén, illetve május hó elején kapta meg. Az első számú végrehajtási rendelet adott módot Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsának arra, hogy több tárgyaló tanács alakulhasson, és mivel Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsa az első végrehajtási rendeletet csak április hó végén kapta meg, ennek következtében Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsának május haváig csak egy tárgyaló tanácsa volt, ami úgy igénybe volt véve, hogy nem volt képes a földigénylő bizottságoknak azonnali és oly gyors segítségére lenni, hogy azok azonnal helyesen kezdhessék meg működésüket. Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsának május havától négy tárgyaló tanácsa van, s ezek a tanácsok emberfeletti munkát végeztek éjjelük és nappaluk feláldozásával avégett, hogy a földbirtokreformot minél gyorsabban és helyesen keresztül vigyék. A földbirtokreform jelenlegi gyors befejezésének két akadálya van. Éspedig az egyik akadály az, hogy a megyei földbirtokrendező tanácsnak nem áll rendelkezésére állandóan autó a tárgyaló tanácsok helyszínre való kimenetelére, a másik akadály az, hogy voltak olyan községek, amelyekben a földbirtokreform a 600/1945. M.E. rendelet alapján már befejeződött, és az 1945. július 7. napján megjelent III. végrehajtási