Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

II. fejezet A menekülő nyilas megyei, járási és községi közigazgatás összeomlása

felől - s ezt beismerni voltak kénytelenek - „egynémely kihágás" megakadályozása és a tettesek gyors üldözése érdekében. A túlkapásokat a Pécsett székelő 1/369. számú állomásparancsnokságnál kellett bejelenteni és gyakorlati megoldásként azt javasolták a magyar katonai szerveknek, hogy a német tábori csendőrök és a tábori vadászok közé állítsanak az illetékesek magyar közbiztonsági közegeket is.

5 De hírek keringtek a háború elvesztéséről is a megyében, - „a magyar katonák puska nélkül jönnek haza a frontról és már a határon vannak" -, ami az am úgyis meglevő nyugtalanságot csak tovább fokozta a lakosság soraiban. A csendőrség a .,valótlan" hírek koholását és terjesztését bűncselekménynek minősítette, a hírek terjesztőit azonnal internálta,

6 A nyilas uralom demoralizáló hatásaként katasztrofálisan fellazított köztisztviselői fegyelem visszaállítására, valamint a háborús kitartás egyre apadó erőinek a fokozása érdekében a nyilas főispán a „Hungarista munkaállam" új irányelveit próbálta népszerűsíteni a megyében a közigazgatási tisztviselők számára. Az irányelvek a nyilas köztisztviselők tízparancsolatát is tartalmazták, amelyeknek ködösen naiv tételei közül elég csak egyet is említenünk, mint pl.: a hungarista állam tisztviselője hungarista életstílust vállal, új hivatali életrend szerint él, s nem ismer hivatali betyárszolidaritást. Az irányelvek siettek annak a kimondásával is, hogy „a leszögezett alapelvek nem alkalmazása szabotázsnak tekintendő."

7 A hadműveleti területté vált megyében még a Sztójay kormány által kihirdetett 1500/1944. évi és az 3110/1944. évi ME. számú rendeletek alapján különleges jogkörű közigazgatás vette kezdetét, amelynek következtében már november 6-án megalakult a Honvéd Közigazgatási és Gazdasági Parancsnokság Kaposvárott vitéz Vida Gyula vezérőrnagy vezetésével. A parancsnokság, hatáskörébe tartozó közigazgatási és gazdasági (KG) ügyköröket azonnal kivette az alispán kezéből azzal a szándékkal, hogy a szükségszerű katonai közigazgatás érdekeit a legmesszebbmenőén érvényesítse a polgári közigazgatásban, s ennélfogva a járásokban is mielőbb megszervezze az éjjel-nappal - állandó ügyeletet tartó járási kirendeltségeket.

8 Mindezeken felül az újólag szervezni kezdett 2. honvéd hadsereg hadműveleti kormánybiztosa is megkezdte már működését november 15-én a megye területén, a hadműveleti területek központi kormánybiztosának összekötőjeként. November utolsó harmadában került a sor a megye és a város választott vezető tisztviselőinek a felmentésére is, mivel mind a megye alispánját, mind pedig a város polgármesterét a IV. Honvéd Hadtest Hadműveleti Területi Kormánybiztosa felmentette szolgálatukból, behelyettesítéssel oldva meg állásuk betöltését.

9 A különleges közigazgatási szabályokat életbe léptető rendeletek sorába tartozott még a 3180 1944. ME. számú rendelet is, amely a város képvisalőtestületének a jogkörét - november 10-től - a polgármesterre ruházta át.

10 Novemberben a város már a hadak útjába kerülve, jelentős számmal özönlötték el az „idegenek", akik Erdélyből s az ország egyéb keleti területeiről menekültek falai közé. Az „idegenek" közül - november 14-én - már 22 orvost írtak össze, kik főként Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Szegedről menekültek a városba.

11 November 6-án a déli hadműveleti kormánybiztos Kaposvárt jelölte ki Szeged „felvevő" területeként

12 Sőt, ugyanezen kormánybiztos, a 3110/1944. ME. számú rendelet alapján, azt is elrendelte, hogy a hadműveletek következtében az állomáshelyüket elhagyni kényszerült közszolgálati alkalmazottaknak