Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

rendelését. A Szakszervezetek Szövetsége a választás vezetésével Bajor Gyula főmérnököt bízta meg, aki a megbízatás alapján a vállalatnak szolgálati időben két legöregebb tagjával megalakította a „választási bizottságot". A bizottság tagjai lettek: Bajor Gyula elnök, Kovács János jegyzőkönyvvezető és Albert József." „A választást vezető Somogy vármegye Nemzeti Bizottságának elnökével történt megállapodása értelmében a megválasztott üzemi bizottság rendes és póttagjaitól kivette azt a fogadalmat, melyet a rendelet 9. §. 2. bekezdése előír. A megválasztott tagokat kérte, hogy a jelen nehéz időben reájuk váró súlyos feladatokat erős hittel és áldozatos lélekkel igyekezzenek megoldani." Forrás: MSZMP Somogy megyei Bizottság Archívuma 15. fond. 1945. 47. 1945. ápr. 9. „ .. . amikor hazaérkeztem szörnyű látvány tárult szemem elé" Dr. Freller Andor, a járási Nemzeti Bizottság szervezésével megbízott nagyatádi ügyvéd jelentése az élet megindulásának első napjairól. „Nagyságos Bakonyi Lajos Úrnak, Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága Elnökének, Kaposvár. Mélyen tisztelt Elnök Uram! Bár szóbelileg - Szabó István vármegyei tisztviselő úr útján küldöttem némi tájékoztatást a nagyatádi viszonyokról, megragadom az első alkalmat, hogy írásban is küldjek beszámolót megbízatásom eddigi teljesítéséről és általában a helyi viszonyokról. Ott kezdem, amikor hazaérkeztem, szörnyű látvány tárult szemem elé. Ötvöskónyiban szálltam le a vonatról, onnan hazáig az út mellett mindenütt lövészárkok, bunkerek és telve velük az egész mező. Mindenfelé szétszórtan fel nem robbant lövedékek hevernek és meszsziről látszik, hogy a templomok romokban hevernek. Amint a faluba beértünk, kezdődött a szörnyű kép. Talán egyetlen ház sincs, amelynek tetőzete legalább is több helyen ne lenne beszakadva, számtalanról a cserép teljesen hiányzik, a falak összedőlve, a házak oldalai kitörve. Nagyatádon nincs egy ablak, de talán egy ép ablak ráma sem. Alig van szoba, mely az eső ellen védene és nincs lakás, mely tökéletesen ki ne lenne fosztva. A legszörnyűbb azonban, hogy a város úgyszólván teljesen kihalt, illetve néptelen. Az a ház, melyben lakom - szegény Jellineké volt a város legerősebben épített háza, szinte lakhatatlan. Előtte fél napig álltam, anélkül, hogy egyetlen embert láttam volna az utcán. A házakról, az ajtókról, kapuk, kilincsek leszedve, illetve letörve, az összes