Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
V. fejezet Iratdokumentáció
- a február 16-i ülésen - Kovács Józsefnek, a Kisgazdapárt tagjának bizalmatlansági indítványa: „Kovács Józef bizottsági tag felhívja a Nemzeti Bizottság figyelmét a tavaszi munkákra és a vetőmag, olaj, petróleum, igavonó állat és szekérhiányra. Ezenkívül kéri, hogy a lehetőség szerint járjon el a Nemzeti Bizottság a megszálló hatóságoknál olyirányban, hogy az otthon lévő földművesnők zaklatásoktól mentesen járhassanak ki a mezőkre dolgozni. Helyesnek tartaná, hogyha általános jármű összeírást tartana a vármegye, hogy a kimutatás készen álljon, hogy milyen vidékekről lehet a tavaszi munkákhoz ilyen kölcsön igákat igénybe venni. Teljesen bizalmatlan a községben működő csendőrökkel szemben, akik tulajdonképpen kivétel nélkül hűségesküt tettek Szálasinak és ezzel megmutatták, hogy a letűnt rendszernek, hívei. Ezt egyébként minden egyes ténykedésükkel be is bizonyították, mert a nemzetőrségek, jel állításán ál, - ami még mindig az ő kezükben van, - valamint a közmunka kirendeléseknél is, éppen politikai pártállásuknál fogva igazságtalanul járnak el és a jobboldali irányzatú polgárságot a más pártállásúakkal szemben mindenben előnyben részesítik. Kéri a Nemzeti Bizottságot arra is, loogy intézkedjék abban az irányban, hogy azok a csendőrök, akik a megszállás elől menekültek és bujdostak, most pedig látják, hogy megtorlás nélkül rejtekhelyeikről előjöhetnek, továbbra a községekben irányító és vezetőszerephez ne juthassanak. A Nemzeti Bizottság Kovács József javaslatát elfogadja azzal, hogy különösen a csendőrség ügyében a lehetőség szerint el fog járni, míg a tavaszi munkák és a földműveléssel kapcsolatos egyéb égető kérdésben úgy az alispán urat, mint a gazdasági felügyelőséget megkeresi." Forrás: Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága 1945. február 16-i jegyzőkönyvéből (31—32. o) 23. 1945. febr. 17. „ . . . tavasszal a határban egyetlen talpalatnyi termőföld se maradjon megmüveletlenül" Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara tájékoztatót készített a községi mezőgazdasági bizottságok részére a gazdasági munkák elvégzésére, a termelési bizottságok megalakítására, a termelési munkatervek elkészítésére, s az elhagyott uradalmi birtokok vezetésére a földmüvelésügyi miniszter 30.300-as rendelete alapján. Feltűnő, hogy a tervezetben néhány ellentmondás található az országos tendenciákkal szemben, s alig volt utalás található a földosztás készülő törvényére, ami részben érthető is, hisz a Kamara a birtokosoknak volt az érdekképviseleti szerve.