Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

I. 1944. dec. 1.-1945. ápr. 1. Felszabadító badicselekmények. Somogy ??iegye területén M. Sarohin ny. vezérezredes, a megyét felszabadíró szovjet 57. hadsereg parancsnoka, a Szovjetunió Hőse, a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőségének felkérésére visszaemlékezést írt „Az 57. hadsereg a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban" címmel. „A magyar földön folytatott harcok idején és a 3. Ukrán Front kötelékébe tartozó 57. Szovjet Hadsereg parancsnoka voltam. Hadseregünk különösen súlyos harcokat vívott a Balatontól délre, Pécs-Kaposvár-Szigetvár-Nagykanizsa körzetében. A belgrádi hadművelet befejeztével az 57. hadsereg csapatait a Duna bal partjára csoportosították át és azt a feladatot kapta, hogy foglaljanak hidfőt a folyó nyugati partján. Nekünk kellett tehát biztosítanunk a 3. Ukrán Front főerőinek szétbontakozását a hídfőben előretörve, hogy ezek az erők azután Székesfehérvár irányában előretörve, délnyugatról megkerüljék az ellenség budapesti csoportosítását és együttműködve a 2. Ukrán Front csapataival, megsemmisítsék azt. A továbbiakban az 57. hadsereg azt a feladatot kapta, hogy a főcsapást a Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa általános irányban mérve, zúzza szét az ellenséget a Balatontól délre és biztosítsa a front csapatainak főcsoportosítását a nyugati irányból várható csapás ellen. 1944 november elején a hadsereg csapatai átkeltek a Dunán a Dráva torkolatától északra, s a Duna nyugati partján a Batina-Apatin arcvonalszakaszon áttörve az ellenség erős védelmét, november 25-én kifutottak a magyar határra. November 30-án elérték a SzászvárSásd-Cserkút-Harkány-Pánka terepszakaszt. A hadsereg minteg) 100 km széles, 50-70 km méh hídfőt foglalt el, s ezzel megteremtette a feltételeket a front főerőinek harcbavetéséhez, a székesfehérvári irányban. A hadművelet végrehajtása során az ellenség szívós ellenállásába ütköztünk. A hitleristák minden áron vissza akarták ^vetni csapatainkat a m