Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

hajlandók csak aratni, ahol már évek óta is aratni szoktak, ellenben nem hajlandók aratni Szentmihályfapuszta mellett lévő rozs és búzatáblákon... A lefolytatott kihágási eljárás során, miután az aratók ismételt többszöri fölhívás dacára munkába nem álltak, az 1936 kih. 586 számú ítélettel egyenként 60 napi elzárásra lettek ítélve és eljáró rendőri büntetőbíró az 1898. évi II. t. c. 38. §-a alapján az ítélet azonnali végrehajtását és munkások őrizetbe vételét elrendelte. A csendőrjárőr felhívás alapján a munkásokat Szigetvárra azonnal be is kísérte.« Az aratómunkások azért tagadták meg a munkát, mivel Szentmihályfa a lakóhelyüktől, Endrőctől nagy távolságra esett. Miután az uradalom kilátásba helyezte, hogy a munkásokat hajlandó esténként hazaszállítani, s gabonarészüket is hajlandó az Endrőc közelében lévő táblákról kiadni, továbbá megengedte a számukra, hogy Szentmihályfán csak a rozstáblát arassák le, az aratók újra munkába álltak. A pusztán 1938 nyarán is kitört az aratósztrájk: »Hatosagi beavatkozásra egy esetben gróf Andrássy Sándor uradalmában került sor munkamegtagadás miatt. Erről az esetről már korábban (július 5) megtette jelentését a vármegyei gazdasági felügyelőség. A jelentés a következőket írja: »Gróf Andrássy Sándor szentmihályfapusztai uradalmában az Endrőc és Tekla faluból szerződtetett aratók a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítését megtagadták, mert bár a szerződésben minden őszi és tavaszi gabona, borsó, takarmánymagvak, stb. tizedik rész ellenében való aratására kötelezték magukat, egy, mintegy 32 kat. hold kiterjedésű szöszös bükkönyös rozs learatását megtagadták elfogadható indok nélkül. Az uradalom a hatóság beavatkozását kérte, így a szigetvári járás főszolgabírójával a helyszínére kiszálltam s miután megállapítottam, hogy a munkások magatartása szerződésellenes ugyan, de bizonyos méltánylást érdemlő okokat figyelembevéve remény van a békés megegyezésre, egy áthidaló ajánlatot tettem, mit úgy az uradalom, mint a munkások elfogadtak.« Forrás: Tabi járás főszolgabírói iratok 2716/1936. sz. Főispáni iratok 666/22/1936. sz. 315. 1937. Aratási és munkásszerződés a mernyei uradalomban E dokumentum közzétételekor utalunk az uradalom 33 esztendővel korábban kötött s közzétett aratási szerződésére, amelytől eltérően már az aratómunkások nagyobb mérvű kihasználásáról és súlyosabb kizsákmányolásáról győződhetünk meg. Bár a két aratási szerződés munkakötelezettségi formájában alig történt változás, mégis lényegesen megnövekedtek a »mellekes« és a ráadásmunkák terhes kötelezettségei. Megnövekedett többek között a kaszálási kötelezettség is, hiszen az aratóknak már az összes szálastakarmányok lekaszálásának és betakarításának bérezés melletti elvégzését is vállalniuk kellett a szerződésben. (Lásd 185. sz. a.)