Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

meg személyes jelenlétünknek. Kelt Budán, az Úr Pünkösdjének ünnepe előtti legközelebbi csütörtökön (június 4-én), az Úr 1495. esztendejében. És az ezen levélben foglaltaknak megfelelően az előbb mondott Thard-i Myclosa Pállal, felséged emberével kiküldtük tanúbizonyság gyanánt a mi hitelre méltó emberünket, egy szerzetes testvért közülünk, tudniillik János papot az előrebocsájtottak hűséges véghezvitele céljából; akik végül onnét hozzánk visszatérve, esküjük alatt és egybehangzóan jelentést tettek előttünk a következő módon. Hogy ők Mária édesanyjának. Szent Annának a legközelebb elmúlt ünnepe utáni legközelebbi hétfőn (július 27-én) a mondott Somogy vármegyében együtt eljárván, ezen vármegye minden nemes és nem nemes emberétől, akiktől tudniillik illendő és alkalmatos volt, nyíltan és titokban szorgalmatosan tudakozódván, megtudták, hogy minden előrebocsátott dolog és az előrebocsátottak minden egyes ténye úgy és oly módon történt meg és ment végbe, ahogyan azokat felségednek elmoondták és ahogyan azokat fent írt leveleteknek tartalma teljes egészében magába foglalta. S miután megtörtént ez a tudományvétel, felségtek ezen embere a mi tanúbizonyságunk jelenlétében az említett Kewp4 Pált Kewp-ön, Zewke Pétert és Kyskarad-i Tamás deákot ugyanazon Kyskarad-on, Halyakosd-i Chak Barnabást pedig Halyakosd-on, továbbá Thwr-i Kozma Simont és Thwr-i Zenthe Benedeket Thwr-on, Balázst, a Thard-i plébánost pedig Thard-on, a fehérvári Szent Miklós püspök és hitvalló egyház prépostját Thard-on és Thwr-i Zantho Jánost ugyancsak Thard-on — tudniillik mindegyiküket az ezekben a helységekben birtokolt birtokrészeken — a fent említett panaszosok ellen Szent Mihály arkangyal ünnepének most eljövendő nyolcadára megidézte személyes jelenlétetek elé, hogy hathatós magyarázatot adjanak a fent elmondottakról, és megparancsolván az előbb mondott Zewke Péternek, Tamás deáknak, nemkülönben a Szent Miklós hitvalló egyház prépost urának és Balázs Thard-i plébánosnak, továbbá Zantho Jánosnak, hogy állíttassák elő fent nevezett jobbágyaikat és familiárisaikat, ugyanott és ugyancsak nekik mghagyván, hogy vagy jelenjenek meg személyes jelenlétetek előtt az előbb mondott nyolcadon és ott állíttassák elő felsorolt jobbágyaikat is, vagy ha nem, akkor a megjelenő fél kérésére azt teszi a fent leírtakban, ami a jog számára üdvösnek látszik. Kelt az előbb mondott vizsgálat, megidézés és értesítés napjának huszadik napján (augusztus 15-én), az Úr fent mondott esztendejében." Hazai Okmánytár, V. kötet, 250. sz. Eredetije Inkey József iharosberényi levéltárában, jelzete: A. 1. 29. 16. XV. század. A somogyvári formuláskönyv Somogyvár jelentőségéről beszél a marosvásárhelyi Bolyai könyvtár egyik kódexében helyet foglaló formuláskönyv is, amely Bónis György kutatómunkája nyomán vált ismeretessé. Ez a formuláskönyv igen sok adatot tartalmaz a Mátyás-kori Somogyvárról, amelyben — megyeszékhely lévén — köztudományt vettek az emberek és a nádor is többször megfordult falai között. A somogyi nevek és települések százai fordulnak elő e formuláskönyvben. Különösképp sok említés tétetik a környékbeli településekről a mai fonyódi (korábban lengyeltóti) járás helységeiről (Osztopán, Édde, Pamuk, Lak, Szent-