Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

mihálykéki, Tetves, Akcs, Magyari (a kettő ma Buzsák), Thul, Nándord (ma Lándord), Besenyő (Lengyel) Tóti, Szamárkút, Rád, Csehi, Boglár, Lelle, Szemes, Péntekhely, a régi két Gamás: Egyházasgamás és Tittösgamás, Visz, Berkes, Babod, Aies, Tard, Vitya, Gercse, Gije, Remete.) Nem vitás, hogy Somogy birtokos családjai a somogyvári bencés konvent hiteleshelyénél őriztették irataikat, Íratták át, másoltatták vagy mutatták be azokat az okleveleket, amelyek a tulajdonukban voltak. A monostor kegyurai 1410-ben a Marcaliak, 1460-ban a Laki-Thuzok voltak. 1467-ben már Mátyásé volt, aki ez évben kommendátor kinevezését kérte a konvent élére a pápától. E kommendátorok közül Fegyverneki Dénes, Kálmáncsehi Domonkos és Csaholy Péter neve a legismertebb, az utóbbinak a neve már nem is szerepel a formuláskönyvben. 1483-1493 között, Kálmáncsehi idejében, jegyezték be az utolsó oklevelet a könyvbe. Ekkor már igen kicsiny és rossz állapotban levő monostor volt a somogyvári, az 1508. évi vizitátorok mindössze csak 5 szerzetest találtak falai közt, véglegesen azonban csak a török hódoltság pusztította el. Az egyetlen ismert középkori formuláskönyv léte Somogy középkori jelentőségét bizonyítja - igazolva azt, hogy a XV. században jelentős-közhivatali élet központja volt a somogyvári hiteshely. A formuláskönyv összeállítója — Bónis György szerint — az a kékesei Izsó János ügyvéd lehetett, aki a somogyvári konvent világi nótáriusa (jegyzője) volt, s aki a 70-es évek derekán a Zichyek és a Szerdahelyiek jogi képviselője is lévén, hozta létre e rendkívül értékes könyvet, amely a középkori szokásjog megismeréséhez jelentős forrásokat tartalmaz. Két szemelvényt idézünk a formuláskönyvből Bónis György fordításában. „33. Szőlőzálogosítás. (Egy hiteleshely előtt) Somogwar-i Miklós (dictus) János fia: István deák az egyház földjén, Somogwar oppidum területén, a Kozep Nesth hegyen fekvő szöllejét minden hasznával a prov. Somogwar-i Sixtusnak és feleségének: Luciának a teljesen felvett 8 arany forintért elzálogosítja s a visszaváltásig szavatosságot vállal". 34. Szántóföldzálogosítás. (Egy hiteleshely előtt) Berkes-i Ambrus fia: Albert a Somogy megyei Berkes birtokából 7 hold szántóföldet, melyből kettő a Zarwaskwth nevű helyen (délről közúttal, északról a Zarwaskwth-tal határolva), öt pedig a Cherallya nevű helyen egyvégben, kelet-nyugati irányban fekszik (északról Berkes-i Albert erdejével, délről Thethwes-i Péter fia szántóival határolva), minden hasznával Thethwes-i Gergely fiának: Jánosnak a felvett másfél arany forintért elzálogosít úgy, hogy a zálogösszeg kifizetésekor visszakapja, és addig szavatosságot vállal." Forrás: A somogyvári formuláskönyv. Bónis György regesztái. Kézirat. Irodalom: Bónis György: A somogyvári formuláskönyv. Különlenyomat a Kelemen Lajos emlékkönyvből. Kolozsvár, 1957. 17. XIII-XV. század Segesd megye A középkori Somogyról még feljegyezzük olvasókönyvünkbe, hogy területén két megye terült el: a királyné tulajdonában levő SEGÖSD megye és a