Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

re, hogy milyen »politikus« miatt csukatták le magukat a derék karádi parasztok. A kisgazdapárti képviselőnek megválasztott Turchányi Egon katolikus pap volt, aki két év múlva nyakig belemászott az IBUSZ botrányba, aminek következtében a pártból is kizárták. Turchányi a felszabadulás után eltűnt a közélet porondjáról. 1956-ban — Mindszenty titkáraként — ő vezette a fegyveres támadást az Egyházügyi Hivatal ellen, majd hamis iratokkal ki akart szökni az országból. Elfogták és börtönre ítélték. Lássuk a választási visszaélésektől hemzsegő ítélet szövegét és annak indoklását: »A Magyar Szent Korona nevében! A kaposvári kir. törvényszék, mint büntető bíróság nyilvános főtárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Dr. Krizsán Ferenc vádlott, 38 éves, r.kath. vallású szigetvári születésű, kaposvári lakos, magyar állampolgár, írni-olvasni tudó, vagyontalan, vármegyei aljegyző stb., főszolgabíró bűnös a Btk. 3. §-ába ütköző 9 rendbeli személyes szabadság elleni vétkességben. A kir. törvényszék ezért: Dr. Krizsán Ferenc vádlottat Btk. 193. §-a alapján a Btk. 92. §. alkalmazásával a Btk. 96. és 97. §-nak felhívásával összbüntetésül 50 (Ötven) P. pénzbüntetésre ítéli.« Indokolás A kir. törvényszék dr. Krizsán Ferenc vádlott előadása, Prieszter István és Kőműves József tanúk vallomásai. Birkás József sértettnek eskü alatti vallomása és a vádlott által a karádi m. kir. csendőr parancsnoksághoz intézett felhívás tartalma alapján tényállásként megállapította, hogy: Az 1931. évben megejtett országgyűlési képviselőválasztás Tabon június hó 28-án folyt le, — dr. Krizsán Ferenc vádlott Somogy vármegye alispánja által a képviselőválasztás idejére a tabi járás főszolgabírája mellé rendeltetett ki szolgálattételre. Megbízásához tartozott, hogy a tabi választókerülethez tartozó Karád községben is ellenőrizze a választási mozgalmat és a rend fenntartásáról gondoskodjék. Ezen megbízatása folytán választást megelőzőleg többször megfordult Karád községben s minthogy arról szerzett tudomást, hogy ezen községben az. előző választás alkalmával is zavargások fordultak elő, továbbá mert egyesek agreszív fellépéséről is értesült, több községbeli úriemberrel megbeszélést tartott arra vonatkozólag, hogy miként lehetne a rendet és a szavazások zavartalanságát biztosítani. Ezen megbeszélés alkalmával vitéz Igmánáy Hegyessy testőrezredestől és másoktól is úgy értesült, hogy 10—12 ember veszélyezteti a renáet. Ezen egyéneket, — akiknek személyazonossága ma már meg nem állapítható, — magához hívatta, akik meg is ígérték, hogy minden rendzavarástól tartózkodni fognak. Napok múlva azonban újból olyan értesüléseket szerzett a vádlott, hogy egyesek erőszakoskodnak, az egységespárt jelöltjének híveit fenyegetik s félő, hogy a választás nem fog zavartalanul lefolyni. Ennek hatása alatt vádlott indokoltnak látta katonaság kirenáelését kérni s ismét kimenni Karádra az ottani vezető emberekkel a helyzetet megbeszélni. Ezen megbeszélésen vitéz Igmándy Hegyessy ezredesnek, dr. Jeszenszky orvosnak és még másoknak, a vádlottnak, úgy mint Prieszter István főjegyzőnek is az volt a véleménye, hogy azokat a Turcsányi párti embereket, akikről feltételezhető, hogy a rendet meg fogják zavarni, a szavazás megkezdéséig el kell távolítani a községből, illetőleg le kell tartóztatni. Ezen vélemény kialakulása után vitéz Igmándy Hegyessy ezredes és dr. Jeszenszky orvos megnevezte a 2801. sz. 1931. a csendőrséghez küldött felhívásban megjelölt egyéneket. — Vádlott ugyanezen napon este, — 1931. június 27-én, a választást megelőző napon, — a főtárgyaláson ismertetett és az iratok mellett fekvő másolatban elfekvő felhívást intézte a karádi m. kir. csendőrőrs parancsnokához és utasította ezt, hogy a felhívásban megnevezett 10 egyén* haladéktalanul szedje össze