Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

Hortobágyi Ágost ny. tanfelügyelő is a somogyi történelmi emlékek pusztulását cikkezte: »...Kaposvár várának hatalmas fundamentumait, az igazi patrióták és kultúremberek legnagyobb örömére, a múlt évben véletlenül megtalálták, melyek történelmi világot vetettek a múltnélkülinek vélt és riválisaink által csak újabb keletkezésű falunak csúfolt városunkra s íme, ezeketa beszélő történelmi kincseket is, a múlt tradícióit semmire sem értékelő »modern« kalmárérdekek csákány általi halálra ítélték. Nem értem, hogy ebbe a romlásba, a város zajló múltjának eltüntetésébe, ilyen könnyen belenyugszik a közvélemény és az úgynevezett kaposvári »gyükértársadalom«?! A nyugatot szeretjük utánozni mindenben! Hát a régi várak megőrzésében, megvédésében és restaurálásában miért nem haladunk a művelt nyugattal egy úton? A várakat nem eltüntetni, hanem ellenkezőleg: még a fentebb felsorolt és eltűnt erődítmények helyeit is felkutatni, azoknak a fundamentumait feltárni s úgy az állam, mint a vármegye, áe az egész magyar társadalom áldozatkészségéből fel kellene azokat ájból építeni, hogy azok láttára már egyszer tanuljuk meg tisztelni és megbecsülni azoknak a honszerző véreinknek munkáját, akiknek leszármazottai vagyunk s akik vérük lutllatásával és nagy szenvedések árán megvédelmezték és nekünk megmentették ezt a földet. A múlt emlékeinek megőrzésével necsak a múzeumok és régészeti egyesületek foglalkozzanak, hanem már az elemi iskolák is oltsák be az ősök iránti tiszteletet s a romok megbecsülésének érzetét a gyermekek lelkébe, mert amely nép nem becsüli meg a múlt tradícióit, vagy kivetkőzik nemzeti jellegéből, az nem életképes, az a kozmopolitizmus romboló szörnyetegének a gyomrába kerül s eltűnik a föld színéről.« Mi történt mindezek után? Hiába volt a kiáltó szó, az okos intelem! A vár romjaiból kitermeltették a téglát s engedélyezték a gabonatárház felépítését. Amit nem tudott elpusztítani a századok fergetege, azt elpusztította a város múltja iránt fogékonysággal nem rendelkező polgári kori városvezetés. Források: Új Somogy. 1931. márc. 28. Rabati Jenő: Nyílt levél dr. Vétek György polgármester Úrhoz. Új Somogy, 1931. ápr. 8. Hortobágyi Ágost: Történelmi emlékeink pusztulása. Új Somogy, 1921. május 14. 295. 1931. Választási visszaélések Karádon 1931. június 28-án a tabi választókerületben országgyűlési képviselőválasztás volt. A választást megelőző napon a csendőrség 10 karádi lakost letartóztatott, mint olyanokat, akikről feltételezhető volt, hogy nem szavaznak a kormánypártra. A hivatalos hatalommal visszaélő dr. Krizsán Ferenc vádlottat, az alispáni hivatalnak a képviselőválasztás idejére a tabi járás főszolgabírája mellé szolgálatra kirendelt tisztviselőjét — még a kaposvári királyi törvényszék is — bár igen enyhe tessék-lássék ítélettel — 50 pengő pénzbüntetésre volt kénytelen elítélni. A Kúria az ítéletet megsemmisítette és 200 pengőre emelte. Az alábbi dokumentum kapcsán utalhatunk arra is, hogy itt az urak a nemrég még viruló Kisgazdapárt ellen alkalmazták a retorziót, továbbá arra a körülmény-