Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

még a XIV. században is találkozunk velük, az véleményünk szerint nagy számuk bizonyítéka. Okleveles adatok híján inkább a rejtett összefüggések feltárása és bizonyítása lehet a kutatás feladata. Erre csak egyetlen példát: feltűnő, hogy ott épültek johannita keresztesek számára rendházak, ahol bizonyított a besenyő lakosság jelenléte /Mezőkeresztesen a "besenyők volt földjén", Sopronban, közel a Fertő- és Rába-vidéki besenyő településekhez, Fehérvárott, a volt besenyő ispánság, a Sárrét közelében stb./ E rend fő feladata a pogányok térítése, a mohamedánok elleni harc volt: a besenyőkről pedig köztudott, hogy betelepedésük idején pogányok voltak, illetve egy részük mohemedán /Abu Hamid arab utazó a XII. század első harmadában ezerszámra találkozott ilyenekkel/. Talán nem túlzás tehát azt állítani, hogy a két ismert somogyi johannita rendház: a csurgói és a dadái is az itteni tömeges besenyő jelenlét közvetett bizonyítéka. Irodalom: Jerney János: Keleti utazás. 1851.1. kötet, 227—270. p. Szokolay Margit: A magyarországi besenyőtelepekről. Föld és ember, 1929. évf. 76—77. p. Kniezsa István: A nyugatmagyarországi besenyők történetéhez, Domanovszky Emlékkönyv, 1937. Györffy György: Besenyők és magyarok. Bp. 1940. Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz. Somogy megye múltjából, 2. köt. /1971/ Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata. Somogy megye múltjából, 6. kötet /1975/. 15. 1286-1495. Hiteleshelyi oklevelek — Tóth Péter fordítása — A hiteleshelyek működését, eljárási rendjét, hatáskörét stb. természetesen az általuk kiadott oklevelek illusztrálják a legjobban. Ez is a célja az alábbi 7 darab oklevél közlésének, amelyek közül 6 a somogyvári konvent, 1 pedig a csurgói konvent kiadványa. /Ez az utóbbi — a csurgói keresztes lovagok konventje — a XIII. század utolsó évtizedeiben működött hiteleshelyként, amennyire tudjuk, csak Somogyra kiterjedő hatáskörrel. Egyelőre ugyanis mindössze öt általa kiadott oklevelet ismerünk./ Az alábbi oklevelek között található határjárás

/I. és II./, adásvétel /I. és III./, egyezség /IV./, eltiltás /V./, birtokba iktatás /II. és VI./, valamint nyomozás és idézés hatalmaskodási ügyben /VII/. E leggyakrabban előforduló ügyek mellett készültek a hiteleshely előtt végrendeletek, birtokosztályok stb. is, de ismerünk eskütételt bizonyító hiteleshelyi kiadványt is. Az alábbi okleveleket úgy igyekeztünk kiválasztani, hogy az elmondottakon túl mennél szélesebb tájékoztatást nyújtsanak helytörténeti /főleg település- és birtoktörténeti/ szempontból. Itt jegyezzük meg, hogy más vármegyékben lévő hiteleshelyek is intézkedhettek somogyi ügyekben — amint hogy a somogyi konvent is gyakran járt el például zalai ügyekben — , különösen akkor, ha az intézkedést kérők nem