Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

tanácsok működésével. Jellemzésül megemlíthetjük, hogy Kaposvárott, a Nemzeti Tanács Kaposvári Bizottságával egyidejűleg, a Munkástanácsot is megalakították. A polgári forradalom győzelme után a különböző osztályok és rétegek közötti ellentétek csakhamar kiéleződtek. A polgárságnak már nem volt ahhoz ereje, hogy minden hatalmat magához ragadjon, a tömegek forradalmi elszántsága és lendülete azonban egyre inkább követelte a maga számára a közügyekbe való beleszólás jogát. így állt elő a kettős hatalom állapota, amikor is a hatalom megoszlott a polgári kormányzat szervei: a nemzeti tanácsok és a nép tanácsai között. Jellemző sorokat idézhetünk e hónapok hangulatáról az igali főbíró 1919. október 3-án kelt ellenforradalmi jelentéséből: »1919. február havában már aggodalommal állapítottam meg, hogy a forradalmi állapot olyan fázisba jutott, melyben a kormány polgári s így mérsékelt programja teljesen háttérbe szorult és teljesen a szocialista irányzat jutott előtérbe.« A megyénkben elsőként meginduló paraszti földfoglaló mozgalom már márciusban az ország egész részére kiterjedt. 1919 februárjának az elején még a földosztás volt a paraszti tömegek programja, február végén azonban a társas kisajátítás, a termelőszövetkezetek létrehozása volt már az agrárpolitika célja. A polgári demokratikus forradalom utolsó hetei már jelezték az új utakat Somogyban is. A Nemzeti Tanácsban egymás kezét megfogó koalíciós pártok: a Demokrata Pártkör (Goiten Gábor), a Független és 48-as Pártkör (Bók Zalán Lajos) és a Szociáldemokrata Párt (Tóth Lajos), majd a november közepén megalakult Polgári Radikális Párt (Gálos Ferenc, amely december 19-én egyesült a Demokrata Pártkörrel) már decemberben megalakult a budapesti munkás- és katonaság után a Kaposvári Munkástanács is, s ezek után már olyan forradalmi állapotok rajzolódtak ki 1919 februárjának végén, hogy a kormány polgári — mérsékeltebb programja — már egyre jobban háttérbe szorult és a szocialista irányzat került előtérbe. Ekkorra már világos volt, hogy a megyei és az országos események eltérnek egymástól. A megyében balratolódás és önálló hatalomátvétel történt, alulról jövő kezdeményként — a direktórium, amely 11 nappal megelőzte az országosat, országosan pedig a baloldal letörése és kompromisszum következtében jött létre: március 21-én a forradalmi kormányzótanács. Természetesen a somogyi kezdeményezéseknek a hatalma csak akkor válhatott tartóssá, amikor a proletárdiktatúra országosan is kormányzati rendszerré vált. Készült erre egyébként a megye munkássága is, hisz 1918 januárjában megalakult „munkástanács" már előképe volt az őszinek, amellyel a szorító abroncsokat tépte le magáról a nép — igaz a nagy októberi revolúció inspirációiba is fogódzván — készen állt már 18 őszén a köztársaság kikiáltására, nemzeti és munkástanácsainak a tetőaláhozásával pedig már 11 nappal előbb a tanácsköztársaság kikiáltásáig. Itt most nem célunk, hogy a Tanácsköztársaság alatti időszak megyei igazgatásának jellegéről és sajátosságairól részletesen beszéljünk. / Azt már tudjuk, hogy a törvényhatósági néptanácsok törvényeinek csak a kihirdetésére kerülhetett sor, mintsem végrehajtására, miután március 10-én már a direktórium vette át a megye kormányzatát s a főispáni hivatal vezetésével együtt, a főispán jogkörét is. Március 22-én már a megye központi adminisztratív irányítóját is kijelölte a direktórium április 5-én választási bizottsággá alakulván át, megállapí-