Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

totta a községi, a járási és a megyei munkástanácsok és azok intézőbizottságainak a létszámát. A Megyei Munkástanács április 14-én alakult meg, annak intézőbizottsága május 2-tól már teljes hatáskörében átvette a volt közigazgatási bizottság ügykörét. Június 7-én kormányzótanácsi biztos került a megye élére, míg július 6-a és augusztus 5-e között a megye közigazgatását a vármegyei közigazgatási megbízott vezette. Augusztus 2-án a kormányzótanácsi biztos közölte a járásokkal a Forradalmi Kormányzótanács lemondását, és ennek következtében augusztus 6-án a közhatalmat 4 tagú bizottság vette át, míg ugyané hónap 13-án a megye vezetője már az ellenforradalom helyi kormánybiztosa lett. E bevezető nem akarja részleteiben átfogni a Tanácsköztársaság korszakát, hiszen a dokumentumok önmagukért beszélnek. Elég csupán azokra az országos jelentőségre is számot tartó somogyi kezdeményezésekre a figyelmet felhívni, amilyenek — többek között a nagybirtokok és az ipari üzemek szocializálásai, majd a kulturális felépítményben bekövetkezett, ugyancsak országos jelentőségű kezdeményezések voltak. (Népegyetem, művésztelep, ifjúmunkásképzés, állandó színház, Szabó Ervin könyvtár stb.) 239. 1919. január 12. Munkás- és néptanács választása Iharosberényben A kettős hatalom állapotát jól tükrözi az alábbi iharosberényi jegyzőkönyv, amely szerint a községi nemzeti tanács — az elöljárósággal történt ellentét következtében — átadta helyét az újonnan megválasztott munkás- és néptanácsnak. »Jegyzokönyv. Felvétetett Iharosberényben 1919. január 12-én megtartott általános népgyűlésen. Deák Lajos az egybehívok nevében üdvözli a megjelenteket, ajánlatára a népgyűlés vezetésére elnöknek Takács József, jegyzőnek Bagó Vendel választatott meg. Az elnök a népgyűlésen megjelent 300—320 főnyi lakossággal ismertette a földbirtokreform előkészítő munkáit, melyet megnyugvással tudomásul vettek. Ádám János ismertette a megszálló csapatok helyes és helytelen viselkedéseit és az általános politikai helyzetet Magyarország dolgozó népe szempontjából. Előadó áttért ezután a községi politikai és a községi gazdálkodás ismertetésére, a község elöljárósága helytelen gazdálkodását bírálva. Miután a község nemzeti tanácsa az elöljárósággal képtelen együttműködni, ennek indolens viselkedése miatt, tehát lemondását adta be, amit a népgyűlés tudomásul vett. Egyben azonban megválasztott egy 21 tagú munkás- és néptanácsot, amelyet megbízott azzal, hogy a község ügyeit a lakosság érdekeinek megfelelően vezesse. Kelt Ihárosberény, 1919. január 12. Bagó Vendel jegyző, Takács József elnök. Hitelesítők: Martikán Károly és Tóth Gy. János.« Forrás: Csurgói főszolgabírói iratok 1615/1919. sz.