Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SOMOGYBAN (1919) A polgári demokratikus forradalom győzelmétől a proletárhatalom kivívásáigjelentős események zajlottak le megyénk történetében is. Az őszirózsás forradalom támasztotta fel halottaiból a földmunkásszövetséget is, amelynek a kezdetektől (1905) Gyura János volt a vezetője Somogyban. Az 1918 végén meginduló szervezkedés már 25-30 csoportot hívott életre belőlük a megyében. 1919. januárjának a közepén e programmal jött Somogyba: Latinca Sándor is, ahol 1918. novemberében és decemberében már viharos erejű parasztmozgalmak zajlottak le. A földosztás eleven és demokratikus jelszavával Latinca is ezen az állásponton volt, még akkor is, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom megindult, sőt később is, amikor még a szövetkezeteket csak ideiglenes létesítményeknek tartotta. De Nagyatádi Szabó István pártja is a földreform plattformján állott, koncepciójában még a munkás-parasztszövetség gondolatához is eljutott 1919 tavaszán. A frontról hazaözönlő katonák november 4-től kezdve nekiestek az uradalmak vadaskertjeinek, dohányos pajtáinak, vermeinek, magtárainak, boros pincéinek, imitt-amott a kastélyok berendezéseinek is. Sok községből elkergették a jegyzőket (Kéthely, Zákány, Kötcse, Istvándi, Balatonkiliti, Böhönye, Simonfa, Szenna, Somogyszob). A csendőrségi és a karhatalmi létszám leapadt, a nemzetőrök közé »megbizhatatlan elemek« kerültek, maga a katonaság is egy követ fújt a néppel. Beszélték megyeszerte, de Tolnában is, ahogy Illyés Gyula Koratavasz-ában leírta, hogy a falvak népe és a katonák már előre megüzenték még a napját is annak az 1918. végi decemberi éjszakának (11-éről 12-re virradó éjszaka), amikor kirabolják Kaposvár üzlethelyiségeit. A hírt, amely dermedt tehetetlenségre kárhoztatta a város és a megye vezetőit, senki sem vette komolyan, sem a november közepén már kormánybiztossá kinevezett főispán, sem a Megyei és a Városi Nemzeti Tanács, de még a rendőrség és a katonaság sem. A későbbi felelősségrevonás kihallgatási jegyzőkönyveiben a tanúk lidércnyomásos kábulatként emlegették az emlékezetes decemberi éjszakát. Az »24 óráig tartott forradalom kivívta új korszakban « (gróf Széchenyi Aladár főispán, a Megyei Nemzeti Tanács elnökének szavai) »egyhangu felkiáltással választották meg Somogy vármegye Nemzeti Tanácsát, (amelynek hangzatos megnyilatkozásain is érezhető volt, hogy a polgári forradalom megyei vezetése is hozzákezdett egyfajta osztályellentétek elmosására szolgáló nemzeti demagógia hirdetéséhez). Bár a nemzeti tanácsokban a munkások képviselői is szóhoz jutottak, azok azonban — közismerten — nem voltak megelégedve a