Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

vétethessék is általam igénybe. A csendőrlétszám felemelése, tekintettel arra, hogy egy uradalom területén már a cselédek is strikébe léptek, noha ezek újból visszaállottak, továbbá mivel napról-napra fokozódó sürgős és terhes szolgálatot a jelenlegi létszám mellett teljesíteniük lehetetlenség — elsőrendű sürgősséget kérek. Lengyeltóti, 1905. évi június hó 8-án. Dr. Svastics Nándor főszolgabíró.« Forrás: Lengyeltóti járás főszolgabírói iratok 15 ein./1905. sz. 213. 1905. A lapapusztai aratósztrájk Az igali járás főszolgabírója 1905. jún. 7-én jelentette az alispánnak, hogy a Mezőgazdasági Ipar-Részvénytársaság kezelésében lévő lapapusztai bérgazdaságban aratósztrájk tört ki. »Jelentem, hogy a Lapa-pusztai uradalmi bérgazdaság 48 ecsényi lakos aratója tegnap a szerződésileg kötelezett 100 kat. hold mesterséges takarmánynak letakarítását megtagadta és a helyszínére kiküldött szolgabíró minden reábeszélése és a törvényes következmények komoly figyelmeztetése dacára őket a munkába állítani és annak folytatására kötelezni nem tudta. Ugyanis a szabályszerűen megkötött s aláírásokkal ellátott s kellően záradékolt aratási szerződés 17. pontja határozottan kötelezi az aratómunkásokat, hogy tartoznak említett területi takarmányt akkor, amidőn megkívántatik, díjtalanul lekaszálni, összegyűjteni, boglába rakni és a betakarításhoz megfelelő munkaerőt adni. De most a streikoló aratómunkások ezen pont kötelező erejét hatályon kívül helyeztetni kívánják és azt követelik, hogy ezen munkálatokért minden egyes munkás napi 2 korona 40 fillér bérben részesüljön. Mely követelésüket nevezett bérgazdaság intézője és központi igazgatósága határozottan megtagadta és határozottan ragaszkodik a szerződéshez. Az aratómunkások, amint jegyzőkönyvileg is önként beismerték, díjtalanul azért nem tesznek eleget abbeli kötelezettségüknek, mert most a Mocsolád-Kisbár közt építendő helyi érdekű vasútnál 2 korona 40 fillér napibért kapnak. Úgy értesültem, hogy ezen a vonalon dolgozó ismeretlen nevű vidéki megyebeli munkafelügyelők bujtogatták fel ezen szerencsétlen embereket, hogy ingyen ne dolgozzanak, mert most törvényen kívüli állapot van,

1 január 1-je előtt megkötött szerződés most már érvénytelen. Sőt a vádlott munkások azt is beismerték, hogy az aratási időre egyenkint 4 korona napibért kapnak. A streikoló aratómunkások ezen alaptalan eljárásukért és a munka önkényüleg történt beszüntetése miatt eljáró szolgabíró által azonnal megkezdendő 30 napi elzárásra ítéltettek. 1 Az uralkodó osztályok kormányzati válságára utaló kifejezést: az exlexet az újságok »törvenyen kívüli állapotként« fordították és vitték a köztudatba. Az exlex 1905. jún. 21-én lépett életbe, amikor a parlament báró Bánffy Dezső előterjesztésére megtagadta az adófizetést és az újoncállítást. A fogalommal népünk is csakhamar megismerkedett és széltében-hosszában beszélte a sztrájkok idején, hogy nincs törvény, nincs szerződésszegés, nincs felelősségrevonás és büntetés, mivel az exlexben, a törvényen kívüli állapotban ítéletet nem lehet végrehajtani.