Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

vármegyék viszonylatában — még a számok abszolút nagyságának a sorrendjét is feljegyeztük, valamelyes összehasonlítás végett. A közigazgatási tisztviselők száma 372 volt a megyében — közöttük egyetlen nő sem akadt! —, amely az említett megyék rangsorában a harmadik helyet biztosította Somogy részére Zala és Baranya után. Az igazságszolgáltatás területén dolgozó 249 értelmiségi szakember száma (ebből sem volt egyetlen női dolgozó!), ugyancsak a harmadik helyet jelentette számára. Ügyvédjeinek, ügyvédjelöltjeinek és ügyvédírnokainak a tekintélyes számával pedig a harmadik helyre került (106). Nem úgy a közegészségügy — viszonylag kedvezőbbnek tűnő — területén, amelyben — a szakemberek számát tekintve — a második helyet foglalta el (375: ebből 133 férfi és 242 nő) Baranyát követve az élen. Az orvosok számát illetően (63) a negyedik helyet, a szülésznőket illetően pedig a másodikat (242). A gyógyszerészek tekintetében azonban már csak a negyedik helyet tudta a maga számára biztosítani a 21 gyógyszerésszel és a 20 gyógyszerészsegéddel. E tekintetben Fejér megye vezetett az élen. A közép- és a nagybirtokok agrárszakemberekkel való ellátása a közepesnél jobbnak volt mondható a megyében. A 439 száz holdon felüli gazdaság 710584 kh-nyi területén — 1891-ben — mezőgazdasági szakemberként, a közepesnél jobban beruházott szellemi tőke szintjén — 338 gazdatiszt és 2 mezőgazdasági mérnök dolgozott a megyében, minden 1776 kat. holdra egy-egy gazdatiszt jutott. Miután a gépesítés a századfordulón még korántsem érte el a kívánt mértéket — így az effajta szakemberekből már szegényesebben ellátva, mindössze 113 gépész dolgozott a megyében. De jellemző adat volt még az is, hogy a szántóföldi művelési ágazat utáni legnagyobb részesedéssel bíró erdőterületnek (198781 kh-nak) is mindössze 77 erdőtisztje és 1 erdőmérnöke volt. Az állatorvosok sorában azonban már — figyelemreméltóan — Somogyé volt az első hely (28), amellyel messze megelőzte a dél-, közép-dunántúli megyéket. (Fejér megye 24, Zala megye 18, Baranya megye 15 és Tolna megye 13). A tanügyi dolgozók számát tekintve (560 férfi és 110 női tanerő) már csak a harmadik helyét tudta tartani a megye Fejér és Baranya után. E tanárok és tanítók megoszlására nézve még igen jellemző volt, hogy közülök egyetlen felsőtanintézeti tanár, illetve intézmény sem volt a megyében. 27 férfi középiskolai tanárával (egyetlen középiskolai tanárnő sem volt a megyében!) Veszprém, Fejér és Baranya megyék után következett. Szakiskolai férfi tanár és tanító mindössze 3 volt a polgári iskolai és a felsőbb népiskolai pedagógusoknak pedig 8 (5 férfi és 3 nő). 504 népiskolai tanítója és 34 tanítónője a második helyet biztosította a számára Zala megye után. Óvodáiban egy férfit és 11 nőt foglalkoztatott, nevelőintézetében pedig 2 nőt. Egyetlen tanítóképezdéjében 5 férfi tanár, magántanárként és tanítóként pedig 15 férfi és 58 nő dolgozott az egész Somogyban. A megyében az egyházak szolgálatában 285 férfi és 38 apáca állott a második helyen. A megyében 20 szerzetest írtak össze. A tudományos intézményeiben és egyéb közérdekű társulataiban mindössze csak egy díjnok dolgozott, míg az irodalom és a művészet területén 33-an — a második helyen — 19 férfi és 14 nő tevékenykedett, közöttük is 3 hírlapíró, 2 festőművész, 1 zeneművész és 27 színész. Egyéb értelmiségieknek a száma pedig 48 (3 magánmérnök, 7 magántisztviselő és 38 egyéb értelmiségi) volt. A legfontosabb népiskolai adatokra is figyelve a századforduló tanévében — az 1899-1900. iskolai esztendőkben — megállapíthattuk, hogy 417 elemi iskola és 1