Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)
polgári iskola volt összesen a megyében. Ebből 7 volt állami, 47 községi, 208 római katholikus, 107 református, 27 evangélikus, 20 izraelita, l-l pedig magán, illetve egyesületi jellegű iskola. A tanítók összes száma pedig 574 volt, amelyből mindössze csak 50 volt a képesítés nélküli »pedagogus«. 2 2 Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. VIII. k. Bp. 1901. 303-331. o. Megye Közigazgatás Igazság szolgáltatás Közegészségügy Tanügy Egyházi szolgálat Tudományos és egyéb közérdekű intézmény és társulat Irodalom és művészet Egyéb értelmiség férfi férfi férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Baranya 421 314 133 247 380 573 125 698 334 69 403 4 11 47 12 59 Fejér 342 203 140 135 402 103 225 34 2 21 21 32 16 275 505 259 42 48 Somogy 372 249 133 242 560 110 285 34 1 19 14 35 13 375 670 319 33 48 Tolna 348 220 112 156 369 85 213 33 1 11 5 22 8 268 454 246 16 30 Veszprém 283 218 105 139 244 439 68 507 264 50 314 4 18 11 29 Zala 488 384 140 172 626 140 303 26 2 12 9 23 3 312 766 329 21 26 A tankötelesek iskolába nem járó 7,7%-os megyebeli arányát tekintve megelőzte Tolna (11,0%) és Zala megyét (20,1%). Abszolút számokban Zalában 16 052 tanköteles nem járt az iskolába, Tolnában 4555, Somogyban pedig 3832. * A közölt történetstatisztikai adatok is — az agrárgazdasági kérdésekkel összefüggésben — arról győztek meg bennünket, hogy a nagy kiterjedésű agrármegyében a népességnövekedés a századfordulóra már lelassúdott, sőt — sok helyütt — ténylegesen is fogyni kezdett. A lakóházak állománya s a benne lakó népesség műveltségének a szintje — még az értelmiségi kérdés vizsgálatának az eredményei is — olyan jellemzői a századforduló megyéjének, amelynek a következményei még napjainkban is jelentős szerepet játszanak, s amelyeket aligha lehetne figyelembe nem venni napjaink település- és területfejlesztésének, megyénk újabb és újabb távlati terveinek az elkészítésénél, keresve és előnyösen kimunkálva a megyei és a népgazdasági tervezés kölcsönhatásait is. Forrás: Kanyar József: Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920-1949) Bp. 1980.
