Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

írásban és kepben« XIII. kötetének Somogy megye című tanulmányában. Bár a pesti lóverseny 1829-ben vette kezdetét, mégis büszkén emlegethetjük megyénk gazdaságtörténetében az 1835-ös esztendőt, amelyben a Somogy megyei Lótenyésztő Társaságot alapították. A lótenyésztés gondolatát népszerűsítő Széchenyi-tervek nyomán az alábbiak egyrészt a lótenyésztés gazdasági jelentőségére utalnak, másrészt pedig figyelhetünk a tenyésztésbe, a versenyekbe és a lószállításokba bekapcsolódó egyesületnek a tevékenységére is, amely már az üzleti vállalkozáshoz szükséges minőségi állattenyésztés követelményeinek is hangot ad. A Társaság céljáról a Somogyi Gyepkönyvben — a Társaság munkálkodásáról szóló évi jelentésben — ezeket olvashatjuk: »A nemes vármegye ekként az adózók lovai nemesítéséről rendelkezvén, egy társaság állott össze, melly a lótenyésztésnek általános fölemelését irányozván«... »Szazados tapasztalás bizonyítja azt, hogy a lótenyésztésnek kedveltetésére és nemesítésére legnagyobb serkentés a versenyzés: mert a haszon és dicsvágy a világnak legnagyobb történeteit okozza, és így a lónemesítést is csak akkor reményiheti nagyobb kiterjedésben, midőn versenyekben nevezetes díjakat nyerni, és mellette a ló árát nevelni lehet.«... »Nem akar a Táraság ez által legkevésbé is a pesti versennyel vetélkedni, vagy attól legkevesebb részvételt is elvonni, sőt inkább ezen megyebeli intézet által a közcélt elősegtíeni reményű, kívánván a verseny kedvelését közönségesebbé tenni, és azokat is tagadhatatlan hasznáról meggyőzvén, kik távolságok miatt Pesten részt nem vehetnek, többeket annak részvételére felbuzdítani; és táplálja azon reménység, hogy ezután a somogyi versenyből is több futó lovak fogják a pesti versenyzőket szaporítani.« A ménesgazdákat nyilvántartó MÉNESKÖNYV szerint a megyében Czindery László ladi, Inkey iharosberényi, Zichy János nágocsi és gr. Festetics Miklós 1830-ban alapított hetesi ménesei voltak a leghíresebbek. Festetics, mint a Társaság elnöke évenként megrendezte a hetesi gyepen a lóversenyeket, a lóvásárokat és a jutalmazásokat. A versenydíjak között szerepelt a SOMOGYI SZÉP NEM (a hölgyek) által állapított, 112 aranyat érő serleg díja is. »Kaposvarhoz egy mérföldnyire fekvő Hetes helység határában létez a Társaságnak egy tágas istállója, egyébb szükséges épületjei, ugyan itt szíveskedett Festetics Miklós gr. egy alkalmasan elkészített pálya tért is a Társaság használatára ált engedni. A pálya köre 1060 pozsonyi öl (2014 méter) volt. 1848 előtt — olvasható Pesty Frigyes: Somogy vármegye c. kéziratában — a Kaposvár határában lévő Huszti-tarlón (Huszty-birtok) —, amelyet a lóversenypálya hosszúsága miatt a köznép »hosszu tarlonak« nevezett — megyei lóversenyek voltak. Forrás: Somogyi Gyepkönyv, 1837.