Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

érkezett. Ezek tüstént bementek a faluba, de már ekkor a turi katonák és Váradi János látrányi insurgens a zenebonát elkezdték, a zsidó boltot kirabolták, az ispánt félhalva hagyták, Gere Petit megverték s elszaladt a maga háza felé, kit a katonák kergettek és amire én hazaértem, már akkor az uraság pincéjét is feltörték, onnét egy hordót felhajtottak, fenekét kivévén, ittak és sajtárokkal hordották szét az asszonyok. Azt hallásból tudom, hogy turi Szabó János volt fő előmozdítója a pince feltörésének, a borból én is, mint a többi, ittam, innét boros fejjel a pápista mester házához, kinek egyet-mását széjjel törtük, amije volt, innét elmentünk a pápista pap házához, melyre Kis Szabó Ferkó legjobban biztatott, Mihály János, Varga János, Bakter Józsi, Salomvári vagy Erdélyi Ferenc, Somodori János, ezek mint egy értelemben voltak, esszerint elértünk a pap házához, azt kiprédikáltuk, de a pénzében nem részesültem. Innét az uraság házára mentünk másodszor, de én elsőben ott nem voltam, ideérvén itt mindent rontottunk, zúztunk és raboltunk, itt igen sokan voltunk, kiknek még fele sincs idebent a tömlöcben.« .. .Mi volt a célotok ezen pártütésben s ki volt a főtanácsos? A célunk az volt, hogy a polgári szolgálatból felszabaduljunk, mivel az insurgensek azzal biztattak, hogy híre sincs az uraknak, álljunk a zászló alá, legyünk szabadok... « A statárium Váradi János insurgens katonát »masoknak rettentő példájára« akasztófára ítélte. Az ítéletet 1800. dec. 10-én, délután egy órakor kihirdették, s — a halálra való elkészüléshez 3 órát engedélyezve — négy órakor végrehajtották. Hochlenthner József inspektor 1800. nov. 16-án datált levelében Csoknyából arról írt, hogy Sárközy főszolgabíró „ egy szál ümegbe" menekült az insurgensek elől, akik írásait mind ganélébe eláztatták." Forrás: OL. Széchényi család lt. IV. kötet. Dominium Marcali et Csoknya. I.G.I. Acta oeconomica 1736-1834. 381 -398.o. Protocollum judicii statarii. 1800. dec. 10. III. Pálóczi Horváth Ádám 1813-ban keletkezett Ötödfélszáz énekek c. dalgyűjteményének kritikai kiadása két forradalmi verset közöl az eseményekkel összefüggésben. Miután Pálóczi Horváth Ádám maga is kárvallottja volt — nagybajomi házával együtt — az insurgens lázadásnak, inkább arra gondolhatunk, hogy a költő korábbi forradalmi versei később kaphatták a figyelmet elterelő új címeket, és más történelmi korba való átültetésüket. A két ének szövegét az alábbiakban közöljük: Somogyi gyalog insurgens Rajta polgár! a szabadság Itt van, egy erős igazság emberíti a rab barmot, Uzve-dúlva láncot, jármát ízre-porra ront. Botra, fejszére, villára, Egyet se hagy virradtára, Aki bír nemes jószágot. Aki vörös s kék nadrágot vagy bugyogót vont. Pagnétom ellenállókat Öl, globicsom nyit ajtókat, Öreg fejszém lakatokat üt le, likat bont, Puskaszóra kap karóra, kap jó borra, hat hordóra, aki ma nemes vért ont. Gombja bomlik a kötélnek, kit dagállyá sok kevéllynek a nyakadra font.