Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

Elsőbben is , hogy meg kell vallanunk, oly nagy ínségre és nyomorúságra jutottunk, hogy koldulásunkkal kölletik életünket táplálnunk, egész dominiumostól a férgek s egerek miatt semminemű gabonánk nem maradtak: holott annakelőtte is szűkölködtünk ugyan mind szántóföldekbül, rétekbül és legeltető mezőkbül. De most utolsó szükségünkre jutottunk, hogy pedig ennekelőtte is mindennemű robotokat s adót kellett fizetni, eképen következik. Minden héten a mezőre kell robotolni járnunk, ahova is egy nap megérünk menni, két napot pedig kell szolgálnunk, az negyed napra házainkhoz érünk, addig is egynek koldulni kölletik miglen robotolunk; ha megszabadulunk, akkor sem tudjuk, akkor is koldulni megyünk, mivel a cseléáeink csak egy falat kenyérre sem virradhatnak; amellett termett őszi, vagy tavaszi, akármi volt, azt novemberben, decemberben kiadtuk, amellett sarlópénzt minden tizedből 4 krajcárt kellett adnunk, azonban minden szolga vetéstől ökörpénzt 8 garast, ha csak öt vagy hat kéve terem is. Ugy a bárányoktól kilenced vagy tized ki nem kerül, mindegyikből 20 pénz a censura, a legeltetés mezőtől minden sörtvéles malacokbul egy garast, a faluhoz tartozandó erdőtől, ha makk találkozik benne, minden sörtvéstül 8 garast, emellett kenderből, lenből, káposztából kilencedet és tizedet, ha pedig nem kivántatik a káposzta, pénzzel kell megfizetni, a ház árendára minden gazdának kell 3 forintot fizetni, amellett hosszú utat hol falustól, hol mint kívántatik pénzen is meg kell fogadnunk minden esztendőben. A tisztviselőknek forspontokat valamikor kivántatik, dézsma alkalmatosságával pedig a maguk lovait abrakoltatják, azok mellé ordináncot minden napra kölletik adnunk a bírák házánál; a mezőben pedig gabonánknak olvasására valamennyi nyerges lovak kívántatnak, emellett bárminemű cseléd legyen, ha deák, ha hajdú katonája, valamennyi bort akar, de még a teli hordókat is felverik ellenünkre és tékozolják javainkat, a Méltóságos Uraság részére levő gazdaságok, úgy mint vetés, szántás, aratás, kapálás, kaszálás és egy szóval minden valami munka találkozik, béhordás általunk végződik: kihez képest nagy alázatossággal folyamodunk mind irgalmas, kegyelmes királyné asszonyunkhoz, hogy tudhassuk mitévők legyünk, tovább is anyai Kegyességében Fölséged szárnyai alatt lévő szegény lakossági hadd maradhassunk Nemes Somogy Vármegyében Kaposvári dominiumbéli O Hercegsége jobbágyai közönségesen.« A megye a beadványról így vélekedett »... qualiter seditio, confederatio rusticana in tantum jam vires sumperit...«, vagyis a parasztok lázadása és szervezkedése már annyira erőre kapott, hogy gyors segítségre van szükség. Forrás: Kgy. jkv. 1765-1766. 1119. o. V. 1766. Parasztmozgalmak a megyében A dunántúli, különösen a vasi és zalai parasztmozgalmak hírére és hatására a mozgalmak második hullámában, Somogy megyében is fellángolt az elégedetlenség és e megye vette kezébe a vezető szerepet. Május elején a megye alispánja a következő paraszti megmozdulásokról számolt be: »A mozsgói uradalom jobbágyai az elkövetkező kuruc háborúra és a földesúri tisztek megölésére magukat elhatározott lelküeknek jelentették ki, — a dencsháziak és lukafaiak fegnyegetődznek, hogy a földesurak, ha csak nem adják ki nekik a 12 napi robotról szóló kegyes királyi rendeletet, mihelyt a fák kizöldülnek, a jobbágyok mészárszékére fognak kerülni. — A szennai jobbágyok a megyei közmunkára sem akarnak menni és Salamon András a megyei tekintély ellen káromkodva törvénytelen dolgokat mondott és egy megyei katonát megsebesített, végül segítik a rablókat és akadályozzák az üldöző megyei embereket és több más ... lázadó tettet követnek el... A földesurakat és