Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
Istókhoz circiter 5 lépésnyire és meg ismerte, azért is meg ismervén Varga Istókot nevén meg szólétotta a fatens eképpen: no Istók jói ismerlek, ezzel ugyan el nem mégy, ennél keserűbb pecsenyét nem ettél még, jobb lett volna, hogy ha békével el mentél volna. Ezen szovaira azonnal Varga Istók hozzája lűtt a mordánybúl a fatenshez és midőn a fatens ugyan csak nem akarta engedni, hogy kárt tegyenek, róla el nem állott, másodszor is hozzá lűtt a fatenshez, de egyszer sem találta el. S ezen lövis előtt pedig nagy lassan szitta a fatenst: disznó lánczos teremtette, ezennel agyon lűlek, s meg tanítlak, mit kiáltasz. És így szovárul még jobban is meg ismerte Varga Istókot. Az sörtvéseket azomban Csimasz kút felé a sűrűben csak el hajtották, és kettő akkor el veszett és oda maradt belőlök." Forrás: Inquisitiones, fasc. 9. nr. 425. 2. 1749. „Kosta Miklóst is élőnkben citáltatván, aki ez előtt négy esztendeig méltóságos urat csikós képen szolgálta, most penigh Hunyadi urasághoz gulásnak szegődött le tett hűti után azt vallya, hogy marczali méltóságos uraság szolgálattyábul ezen okokra állott ki, primo, hogy szolgálattyának egyik esztendejében martzali határban egy hold kukoriczát vetvén aztot méltóságos uraság gulássa meg etette, Makay Boldisár tisztartó úrnak ez eránt panaszt tévén, jól lehet bisztatta tisztartó uram, hogy á mire böcsülik, az gulással meg adottya, mind azon által feleidékénységben vévén tisztartó uram é béli kárát Kosta Miklósnak, mind ekoraig sem fizetődött meg kára. Secundo: méltóságos uraság gúlája között volt Kosta Miklósnak ednyihány darabbul álló szarvas marhája s ollyas contractusra mentek egy más között a gulás és csikós, hogy egyik másikának az marháját meg fogja őrizni, történt azonban, hogy Kelevizi pusztára ment az gula és ott nagy gombaiak gabonájokat ell hánván, hét köbölin kárt is tettek az marhák, szemre hivatatván az gulás, azt vallotta, hogy az csikós marhái is jelen voltak Jól lehet, mint pásztornak, az gulásnak minden kárt meg kölletett volna füzetnyi, mind azon által azt Ítélte tisztartó uram, hogy a gulás három köblöt, az csikós pedig négy köblöt füzessen, á mindhogy meg is adta Kosta Miklós az négy köböl gabonát. Tertio: conventiójában Kosta Miklósnak egy s.v. sörtvéles is vala, áztat azon okbul meg nem füzetté tisztartó Makay Boldisar uram, hogy úgy mond az ollyas sörtvéles nem annak adatik meg, aki ki megy az méltóságos uraság szolgálattyábul, hanem aki bé szegődik, holott azt álléttya Kosta Miklós, hogy eő á midőn méltóságos uraság szolgálattyában bé lépett, néki sem adtak, is így föl tévén magában, hogy ki telvén esztendeje, méltóságos uraság szolgálattyátul el leszen. Negyedszer: jól lehet Horváth Imre martzali ispány soha sem szidalmazta a fatenst, mind azon által katonáktúl Kovács Ferencztűl és Kasza Géczitúl sokszor hallotta, hogy az uraság sarjújában ne járjon az ménessel, most Horváth Imre martzali ispány meg parancsolta a katonáknak, hogy ha a sarjúban talállak a ménest, az csikóst, úgy mind a fatenst meg fogják kötözni á vagy fosztanyi. Mind ezen okokra való nézve kéntelenéttetett a fatens méltóságos uraság szolgálattyábul ki állanyi." Forrás: Inqunisitiones, fasc. 13. nr. 551. 3. 1770. Budai Ferenc 70 esztendős csokonai lakos vallomása: „September holnapnak 9 dlk napján fogattam meg strázsa mester uram által, ugyan csoknyai lakó helyemen, azon okbúl hogy ennek előtte 56 esztendővel az édes atyám, Budai Mihály Csombárdon néhai Csák Mihály uramat gazda képpen szolgálván, én
