Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

tanácsuraknak Bécsben föl kellettik menni, az hova okvetlenül személyemben is kelletik mennem és compareálnom, egyébiránt semmi úttal el nem mulattam (mulasztottam) volna ezen előttem levő gyűlést. Minthogy peniglen legkiválképen az nemes vármegye tisztviselői állapatjok felől lészen, ugy tetszik, hogy alkalmatosbakat nem találhatunk és nem is tudok az mostaniaknál jobbakat, azért helyen hagyván, confirmáljuk. Az bírák uramék közül némelyek helyett pedig, kik kötelességek szerint tiszteknek és hivataloknak nem akarván megfelelni, alkalmas dolgokat mulasztják el, azok helyett, az kiket Kegyelmetek gondol érdemeseknek lenni, az candidatusok közül válasszon és tegyen Kegyelmetek. Ezek után az mi megromlott és csaknem teljességgel elpusztult hazánknak és nemzetünknek javára nézve minden hasznos és szükséges dolgokról consultálkoáván, minden jót végezzen Kegyelmetek és concludáljon, szüből (szívből) kevánom. Tartsa Isten Kegyelmeteket jó egészségben. Datum in Nova Curia, die 25. Octobris 1600. C. Nie a Zrinio.« Forrás: Kgy.jkv. 1658-1722. A levelet a megye teljes terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatta. Közli: Kanyar József: A kaposvári levéltár Zrinyi levele. Megyei Könyvtár Evkönyve 1957. Zrinyi Miklós összes művei. Bp. 1958. II. 301. II. Három évvel később, - 1663. jun. 28-án - Csáktornyáról is írt a »naponkent többülő veszedelemrol« újabb levelet: »Hogy az mastani előttünk levő generális gyűlésre Körmendre, melynek terminusát ad 4tam affuturi mensis Julii praefigáltam, Kegyelmetek között személyemben nem compareálhatok, oka, az melyet Kegyelmetek maga is jól tud és hall, az sok gonosz hirek, melyek veszeáelmünkre nézendők, naponként többülnek és az őfölsége kegyelmes parancsolati az personalis insurrectio végett, melyeket őfelsége a bánság alatt levő országokra repediáltatott, melyre tisztem szerint szorgalmatos gondot kell viselnem és vigyáznom. Rendeltem azért és hattam tisztembeli authoritásomat az nemzetes és vitézlő Rabbi István mester uramra: őkegyelme az közönséges elnyomorodott hazánk megmaradására és jóra nézve az mit fog mondani és concludálni, hitelt adván őkegyelmének, fáradozni együtt és determinálni se nehezteljen Kegyelmetek. Tartsa Isten és éltesse Isten sok esztendeig boldogul és szerencsésen Kegyelmeteket. Czaktornia, 28. Junii 1663. C Nie a Zrin.« Forrás: Zalaegerszegi Állami Levéltár Közgyűlési iratok 1663. 295. Közli: Zrinyi Miklós összes művei Bp. 1958. II. kötet 331-332. III. Majd a megye déli végein lévő várak visszafoglalását jelenti örömmel a haditanácsnak - az 1664. évi téli hadjáratról van szó -, s Kanizsa kulcsához: Segesd felszabadulásához kért katonaságot: »Excellencias Hercegek és Grófok, Igen tisztelt Uraim! Az örök Istennek legyen dicséret, - amit akartunk és kívántunk, mindazt végre is hajtottuk: Babócsát, Berzencét elfoglaltuk és most is tartjuk. Pécs városát kifosztottuk és fölégettük, de a várat a rossz idő és más okok kiragadták kezünkből. A Dráva mellett Barcsot, a Szigetvárnál fekvő Turbékot, az eszéki hid közelében levő Dárdát magával a híddal együtt, valamint a Dráva felé Baranyavárat teljesen elhamvasztottuk, a tartomány nagyobb részét