Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

3. A fent emiitett neveken kivöl más név nem él a nep ajkán, és nem is ismertetik.

269 4. pontra az adatok hiánya miat meg felelni nem lehet.

270 5. A község már emlékezet előtti idö előtt német honból nepesitetett mint az a nép ajkán forog. 6. Hagyomány és köztudomásbol a név eredetéről mit sem tudni.

271 7. Bőszénnek van egy külfaluja mely hihető később telepittetett meg ezen nevezett alatt Kis Bőszén van azon kivül különbféle düllő elnevezés melyek eredetük a régiség, miat elenyészett és nem tudatik u.m. Törjéki rét, és föld, Temető erdő ahol is a regi temető fekszik, Uj irtás, Malomi düllö, melyen keresztül egy malmot hajtó patak csergedez, Kalamászi mező, Lázok erdő, Parrag mező, felső szöllő, Lázoki föld, alsó szöllő Rét sarok és Rét sarki föld, Völgyesi föld Káposztás rét Uj temető föld, falu alatti rét Analisz

272 legelő ezen elnevezések töbnyire fekvésöktöl és tulajdonságoktol vehették eredetöket. Kelt Bőszénfán 15. Apr. 864. Kiss Endre jegyző 43. BUZSÁK Buzsák község, ezen község (Jankovits, Lengyel) Buzsák. Somogy megyében kaposi Járásban fekszik - a két mellék elnevezése csak helyben - Buzsák név pedig áltoljában országszerte esmeretes, - az első mellék név Jankovich Család mint volt földes Uraságtol származik, a másik Buzsák hajdan vagyis 1848 előtt a Lengyeltóti Uradalomhoz tartozott, a honnét is ezen mellék nevet nyerte.

273 Itt megjegyzendő, miszerint e két nevezetű község ugyan két egymástul elkülönített határral bír - minél fogva mindenik azt külön kezeli, a legelőt külön használja és a mezőt mindenik külön Csőszökkel őrizteti. - E két község a Cátestralis munkálatok felvétele és életbe léptetése alkalmával (az adóra nézve) egybe kapcsoltatott, és mai napig is Buzsák név alatt számol arról és fizeti azt. E két község őszes területe Valomány (Lagerbuch)

274 szerint és pedig 269 A község neve többször változott. Vö. Somogy megye kézikönyve, 545. 270 A település neve először Bozais alakban, 1237-1240-ben fordul elő Albeus esztergomi kanonok összeírásában. (Somogy vármegye, 53.) 271 A helység nevének eredete bizonytalan. Vö. Várkonyi, 47. és Kiss. 1. kötet, 251-252. 272 Analisz, analis: alsó rész, „alfél" (ad anum pertinens). 273 1678-ban a Jankovich és a Lengyel családok között osztályegyezség köttetett, amelyben Buzsák jobbágyait és az itteni birtokokat egymás között osztották fel, és ekkortól használták a Jankovich-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezéseket. 274 Lagerbuch: itt kataszteri földkönyv. Vö. Táska.