Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Kis Bajomi határtól egész a' Henézi, N:atadi

1332 és Ötvösi határokig megjárhatlan berek, 's farkasok tanyája volt, 30-40 évvel ez előtt. Kalló malom az atádi, ötvösi és szabási határok összeszegellésénél, szűrt, posztót, mosó malom lehetett, czölömpjei most is láthatók, a' szabási határból nézve, - hol a' nagy erővel készithetett töltés egy völgy mijjédesben

1333 minden esetre azt gyanitatja, hogy e' táj valamikor okszerű mivelésben részesülve virágzó 's jövedelmező gazdaság lehetett - igen regényes el ragadó táj. Dávid cser elébb erdő, most éppen irtják. Sötét kerék régen ez is erdő, most lapályos szántó föld. pap kert, tagosítás előtt a' reform lelkész birtoka volt erdőben. Kis és nagy csobogta, hajdan halas tavak, hihetőleg a' halak csobbanásáról 's csobogásáról. Magyaródi, Vörös araszti és temetői dűlők jelenleg szántó földek. Ispánto, vagy Ispán tava,

1334 ispántai ér, valamikor ispán lehetett birtokosa, a' N:korpádi

1335 határról a' falú nyugoti része alatt egész a' Belegi határig föl nyúlik. Mező tó, Czigány dülő, hajdan a' Dégi m: Festetics család kanász tanyája, később czigányok lakhelye - innét vehette nevét is. Kis puszta, kissebb nemesek földbirtoka. Végre van a' falú határában egy hely Gondóta névvel, hajdan

1336 csárda volt itt, hol csapiárosának sokat kellett gondolkodnia azon miképp adhatja el borát a' nem igen látogatott csárdában; innét vehette gondotai nevét. Nem hagyhatom elmités nélkül a posta malomhoz alig 100 ölnyire a' Henézi határ szélen fekvő, úgy nevezett Ganajos hegyenni romot. E' rom teteje fűvel és erdővel van benőve, a' nyugoti oldalán egy hosszikás nyílással, már ma földdel annyira megtelve hogy 5, 6 éves gyermek is alig tudna hason bemászni e' nyíláson; ezzel vis a vi

1337 keletre, sokkal magosabban az ár elleni nyilasnál a' partban egy lyuk, - nem éppen nagy - mellyen ha tégla darab vagy más nehéz tárgy bedobatik, sokára dobbanás hallatszik és igy az egész látható domb, vagy emberi kézzel öszve hordott halom, belől üres lehet. Keletről, északról, nyugotrol és nyugot délről természeti fekvésinél fogva a' körül folja, délről és dél keletről pedig a' még most is látható sáncz vagy árok által mesterségesen hajdan egészen vizzel körittethetett. Körülte igen erős jó égett, a' mostaninál véknyabb kékes egész téglákat és tégla darabokat láthatni; egészen külömbözőket a szabási határban említett régi el pusztult templom' tégláitól (:mert e' kis rom nem esik egymástól egynegyed óra járásra:) Két monda él a' nép száján rólla. Az egyik ezt mondja „barát lakás vagy szerzetesek kolostora volt; a másik pedig ezt „Basa lakás volt a török idejében. Mind kettő hihető, egyikben sincs lehetlenség. Közli: Gaál Dénes reform.

1338 lelkész. 1332 Nagyatádi. 1333 Mélyedésben. 1334 A hagyomány szerint agyag kitermelő hely volt, és a gödrökben gyakran megállt a víz. (Somogy megye földrajzi nevei, 681.) 1335 Nagykorpád. 1336 Kihúzva: k. 1337 A szövegben így szerepel. Talán ezzel visz a víz - értelmű lehet. 1338 Református.