Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

5. Gálosfai magyarság jobbára ugy szaporodott németség pedig Baranya és Vas megyékbül szállottak 6. A név eredetéről, értelméről mind két községre nézve köztudomásbol semmit sem lehet tudni453 7. Gálosfai határbani föld rétek és dűlök megnevezéseSzántóföldnek megnevezése dülöre nézve, Malomi dülő, Ganéjs dülö, tamásvölgyi dülö, Kölöngyék, nyáras, Puszta szőlői dülö, pörnyeszi, nagy hegy, laki dülö, tótföldi dülő, usztatoi dülő, Csipkevölgyi dülö, Csohosi dülö, Hosszú réti dülő, macska málé, asai dülö felső, asai dülö alsó, farkas verem, asszony földi dülö, Rétek, lak, Parka, Csináltberki, Hosszúrét, Erdó'Palizsa, Legelő Parka, asai, - Szőlőhegy Hosszú hegy, Kukot hegy uj hegy, Sipos hegy, Dobos hegy, Virág hegy ezeknek név eredetéről mit sem tudni .Tótvároson Szántóföld temetői dülö mivel a temető mellett van, Rét Czigány lakási dülö, ez azért neveztetik czigány lakásnak mivel régen czigányok laktakErdö és legelő, Bükkalja, ez azért neveztetik, mivel bükkösből áll, Szőlő Nyergesdomb ez nyereg forma fekvésétől vette eredetétGálosfával határos szomszéd területe, délről Bőszénfa nyugatról vörös almai puszta, éjszakról Gyarmat, Keletről Hajmásfa, Tótvárosnak pedig - Keletről Gödre és Szágy, Délről Szabás, éjszakról Gálosfa, nyugotrol szint Gálosfa. Gálosfa szept. 10. 1864. Bakos József jegyző 80. GAMAS Helynevek Gamás községből, Somogy megyéből. A leirás mellékeltetik. Gamás Apr. 18. 864. Szabados jegyző Gamás falu helyirata Gamás, hegyes, völgyes fekésű falu somogy Vmegyében Kaposi járásban; ezelőtt 30 évvel roppant erdőséggel körülvéve, Éjszakról Tur a Pannonok hajdani Tyrusa

454 régente Plébániával,

455 most kissebb falut képez, nyár keletről 453 Valószínűleg a horvát nemzetiségű lakosságra utalt a település neve. 454 Somogytúr neve a forrásokban Tuur, valamint Thwr alakban szerepelt, a Tyros elnevezés kitalált, és valószínűleg Fönícia egykori fővárosa vagy Karthágó szolgáltatott hozzá alapot. 455 Már az 1200-as években templomos helyként említik. Plébániája szerepel az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben. (Somogy vármegye, 148.)