Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
nács Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Ugyanekkor vezették be az általános tanácselnök-helyettesi tisztséget, vagyis, az egyik helyettest kijelölték erre a feladatra. A mindössze két éves ciklus idején senki nem mondott le tanácstagságáról, de elhunyt egy tanácstag 1971 őszén. Az igazán érdekes fejlemény az időszak végén történt, amikor Töröcske község Kaposvárral való egyesítéséről határoztak 1972. szeptember 18-án, amit a NET határozata végül 1973. április 15-i hatállyal engedélyezett. Ugyanekkor nyilvánították városkörnyéki községi tanácsnak a Somogyaszaló Községi Tanácsot és a Zimányi Községi Közös Tanácsot (utóbbinak a társközsége Orci volt). Ez a szervezeti változás azt jelentette, hogy ezeket a községi tanácsokat kivonták a Kaposvári Járási Tanács irányítási, felügyeleti jogköréből, s így a városi tanács közvetve részese tett a megyei tanács községi tanácsokat irányító tevékenységének. Talán indokolt külön bekezdés erejéig rögzíteni egy olyan tényt, amely - bár nem közvetlenül a szervezeti változások körébe sorolható - ám jelképes funkciója miatt ugyancsak érintette a testületi-hivatali ügymenetet. 1972. november 22-én a tanács rendeletet alkotott Kaposvár város címeréről, valamint a díszpolgári cím adományozásának elveiről és rendjéről. Ugyanezen a tanácsülésen alakítottak Zöldövezeti Albizottságot a Műszaki és Kommunális Bizottságon belül. A hivatali apparátus életében nemcsak a fentiek miatt tekinthető jelentősnek ez a rövid tanácsciklus. Minden szakigazgatási egységnek el kellett készítenie az ügyrendjét, amelyet a végrehajtó bizottság ülése vitatott meg, és hagyott jóvá. A korszerűbb és hatékonyabb ügyintézés érdekében nemcsak az egyes szakosztályok szervezetét, munkarendjét vizsgálták felül, hanem átszervezések is történtek ebben az időszakban. A központi utasításban megjelent irányelvekben 44 a következő részlegeket sorolták fel a városi tanácsok tekintetében: a) pénzügyi-terv- és munkaügyi, b) termelés-ellátásfelügyeleti, c) műszaki, d) igazgatási, e) művelődésügyi, f) egészségügyi osztályok és a titkárság. Miután irányelvekről volt szó, megengedően kinyilvánították, hogy a város nagyságától függően eltérhetnek ettől a sémától. Ezek a tények, körülmények és az adatok gazdagsága indokolja, hogy ebben a fejezetben közelebbről is bemutassuk az egyes igazgatási egységek belső struktúráját. Elsőként a Titkárság Szervezési Osztály ügyrendjét fogadta el a végrehajtó bizottság 1971. augusztus 11-én. Ez nemcsak kitüntetett szerepével magyarázható, hanem azzal a ténnyel is, hogy lényegében a két tanácsciklus határpontján, március 1-jei hatállyal alakult át ezen a néven. 45 Az ügyrend szerint 23 fős létszámkerettel látta el feladatait, amelyek nemcsak a tanács és a vb munkájának szervezésére és segítésére, hanem a gondoksági feladatok elvégzésére is kiterjedtek. Míg korábban a vb-titkár közvetlenül irányította ezt a részleget, addig ettől kezdve osztályvezető állt az élén, akit vezetői munkájában csoportvezető segített. Személyzeti főelőadó, jogi előadó, egy általános és egy gazdasági előadó (gondnok) képezték még 44 A fenti jegyzetben hivatkozott rendelet mellékletében irányelveket közöltek a szakigazgatási szervezet felépítésének kialakításához. 45 1971. március 14-i vb-ülés jkv-e.
