Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)

2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete

a tisztviselők csoportját. Az adminisztrációs ügyvitelt - ideértve a testületi iratok gépelését, kezelését - 5 ügyviteli alkalmazott végezte. A gondnokság kisegítő sze­mélyzetét 2 portás, egy kézbesítő, egy kisegítő, 6 takarító és 2 személygépkocsi vezető alkotta. A korábban említett utasításnak megfelelően összevonták a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szakigazgatást, és 1972. január l-jén megkezdte működését a Termelés- és Ellátásfelügyeleti Osztály. Az új szakigazgatási szerv ügyrendjét az 1972. június 7-i vb-ülésen hagyták jóvá. A 7 fős létszámmal működő osztályon be­lül nem működött külön csoport. Az osztályvezető és helyettese, l-l kereskedel­mi, ipari és hatósági főelőadó, valamint egy általános (gazdasági) előadó és az ügy­viteli alkalmazott képezték a szakosztály személyi állományát. A szintén 1972. január l-jétől működő Terv- és Munkaügyi Osztály ügyrend­jét július 5-i ülésén hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. A kaposvári tanács vezetői úgy ítélték meg, hogy a város nagysága (ekkoriban már majdnem 60 000 lakos!) indokolja a külön pénzügyi osztály megtartását, ezért csak ezen két szakterület igazgatását vonták össze. Az osztályvezető egy közgazdasági főelőadó, 2 beruházá­si ügyintéző, 2 munkaügyi előadó és az ügyviteli alkalmazott munkáját irányította. A szakigazgatási szervezet egyik legrégebbi múltú, végig önállóan működő szerve, az Egészségügyi Osztály ügyrendjét kétszer tárgyalta a vb, s az 1972. szep­tember 6-i ülésén végleg jóváhagyta. Ebben az időszakban 5 fő, az osztályvezető főor­vos mellett a városi főorvos, egy-egy szociálpolitikai főelőadó és előadó, és az ügyvi­teli alkalmazott végezte az egészségügy és a szociálpolitika városi irányítási feladata­it. Az osztály azon szakigazgatási szervek közé tartozott, amelyekhez szorosan kap­csolódtak a városi szakági szervek, sőt a városi védőnő és a szociális gondozás szer­vezője, bár külső státuszon, de közvetlenül a hivatal szervezetében működött. A Pénzügyi Osztály szervezete is alig változott ebben az időszakban, így az ugyancsak 1972. szeptember 6-án jóváhagyott ügyrendje stabil állapotot tükrözött. A változatlanul legnagyobb - 27 fős - létszámú osztály szervezete ezt a képet mu­tatta az 1970-es években: osztályvezető és az ügyviteli alkalmazott, a költségvetési csoport (főkönyvelőség), amelynek vezetője 7 ügyintéző munkáját irányította. A lakosságadóztatási csoport vezetője mellett 15 ügyintéző és egy ügyviteli alkalma­zott alkotta a csoport személyi állományát. Az eddig bemutatott részlegek közül talán az Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztály (ÉKV) elődeiként létező egységek élték meg a legtöbb szervezeti változást az évtizedek során. Talán nem érdektelen azt sem megjegyezni, hogy a kaposvári tanácson megtartották a hagyományos elnevezést, s nem műszaki osztály néven szervezték át ezt a szakosztályt. Az 1972. december 6-i vb-ülésen elfogadott ügy­rend a következő szervezeti felállást rögzítette: az osztályvezető főmérnök a jog­ügyi előadón kívül a kommunális-közlekedési-vízügyi, valamint az építésügyi cso­port munkáját irányította. A Kommunális-Közlekedési-Vízügyi Csoport főmérnök vezetője ellátta az osztályvezető-helyettesi feladatokat is, irányítva 4 technikus és 2 ügyviteli dolgozó munkáját. A csoport munkaköréhez tartozott az 1963-ban alapí­tott Költségvetési Üzem munkájának felügyelete. Az Építésügyi Csoport mérnöki rangú vezetője szintén 4 technikus munkájáért viselt felelősséget.

Next

/
Thumbnails
Contents