Gőzsy Zoltán: Hitbizományi iratok - Somogy megye múltjából. Segédletek 1. (Kaposvár 2003)

Bevezető

Bevezető Jelképes, hogy a Somogy Megyei Levéltár ezzel a kötettel indítja útjára segéd­letsorozatát. A sorozat célja, hogy felhívja a történelemmel foglalkozó, levéltári for­rásokat kutató közönség figyelmét archívumunk értékeire. A hitbizományi iratokat teljes joggal sorolhatjuk azon értékek közé, amelyet eddig kevésbé ismertek és kutat­tak. Reményeink szerint ez a kiadvány ráirányítja a figyelmet erre a rendkívül tar­talmas irategyüttesre, és megmutatja, milyen sokrétű és társadalmilag, gazdasági­lag földrajzilag szerteágazó tartalommal bírnak ezek a források, a részletes kastély­leltáraktól kezdve a gazdasági épületek tervrajzáig, a hitelszerződések, zárlatok meghagyásaitól kezdve a személyes hangú levelekig. A levéltár által közreadott segédlet több szempontból is hiánypótló. Orszá­gos szinten azért, mert történelemkutatásunk kevés figyelmet szentelt a hitbizomá­nyi iratok forrásértékének, megyei szinten pedig azért, mert Somogy megye 1849­1945 közötti gazdaság-, társadalom- és birtoktörténetével kapcsolatban megkerül­hetetlen a hitbizomány ok kérdése. A hitbizományi iratok 1951-ben kerültek be a levéltárba, csomókban elhe­lyezve. Az 1970-es évek elején 26 dobozba került az iratanyag. Az iratokat évtizede­ken keresztül nem kutatták, nem rendezték. 1999-ben kezdtük meg az irategyüttes rendbetételét. Első lépésként szétválogattuk az iratokat hitbizományonként. Ko­rábban ugyanis az egy családhoz (Somssich, Festetics, Véssey), de külön ághoz tartozó hitbizományok anyagát keverten kezelték. Ezt követte egy középszintű ren­dezés 1999-2000-ben, amelynek során egy viszonylag részletes jegyzék készült az iratokhoz. 2002 és 2003-ban készült el végül a fond darabszintű rendezése az itt közzétett segédlettel egyetemben. A rendezés óta a levéltár számos kutatója használta eredménnyel a hitbizo­mányi iratokat, melyek az utóbbi években készült településtörténeti monográfiákat is gyakran gazdagították forrásként. *** Somogyban (1913-as adatok alapján) a hitbizományi ingatlanok 197.900 hold 1 területet tettek ki. A megye ezzel a második helyen állt a történelmi Magyaror­szágon, ennél nagyobb birtokállománnyal csak a Bereg megyei hitbizományok ren­delkeztek (226.900 hold). A hitbizomány olyan jellegű birtok volt, amely mind magánjogi, mind köz­gazdasági, mind szociálpolitikai szempontból egészen különleges szabályrend­szer és elbírálás alá esett. 2 A lényege abban állt, hogy jogi keretet biztosítottak ah­hoz, hogy egy bizonyos vagyont több nemzedéken át kizárólagosan ugyanaz a család birtokoljon, a birtok egységét megtartva, a szétaprózódástól megóvva. Ezt előre megállapított, fokozatos egyéni jogutódlás tárgyaként intézték, mégpedig úgy, 1 1600 n-öllel számított hold. 2 Erdélyi Aladár: Régi magyar családi hitbizományok története és joga (1542-1852). I—II. kötet. Budapest, 1912. I. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents