Gőzsy Zoltán: Hitbizományi iratok - Somogy megye múltjából. Segédletek 1. (Kaposvár 2003)

Bevezető

hogy a birtok elidegeníthetetlenül a birtokos családé maradjon. Lényege tehát az örökösödés különleges szabályozása, az oszthatatlanság deklarálása volt.

3 A hitbizomány tulajdonosának elméletileg az adott családot, gyakorlatilag az aktuális hitbizományi birtokost tekintették, míg a család férfitagjai - megadott sorrendben - várományosi státuszt foglaltak el. A hitbizomány célja a „család fényének" fenntartása, a rangnak megfelelő jövedelem biztosítása volt. Keresztury József úgy fogalmazta meg, hogy a hitbizomány intézménye tulajdonképpen általános, az emberi természetből következő törvényszerűség.

4 Támogatói elsősorban abban látták létjogosultságát és szükségességét, hogy csak így lehet megakadályozni, hogy a nehezen megszerzett családi vagyon „könnyelműen el ne pazaroltassék."

5 Magyarországon a hitbizomány intézményét az 1687. évi IX. törvénycikk

6 honosította meg, mely kimondta, hogy a „mágnások" (magnates) szerzeményi javaikból királyi jóváhagyással „hitbizományi és elsőszülöttségi öröklésrendet" (fidei comissnm et majoratum) alapíthatnak. A hitbizomány azonban mégsem ezzel a törvénnyel jelent meg hazánkban. Ez az intézmény külföldről került Magyarországra a XVI. században, majd szabályai századokon át fokozatosan fejlődtek. Azért sem lehetne csupán az 1687. évi, illetve egyéb jogszabályhoz kötni a hitbizományi, mert olyan szokásjogi szabályokat is magában foglalt, amelyek az egyes alapítólevelekben külön-külön is kifejezést nyertek. Éppen ezért igazat kell adnunk Erdélyi Aladárnak abban, hogy a magyar családi hitbizományok megértéséhez nem a törvényi szabályozásokon keresztül kerülhetünk közelebb, hanem az egyes alapításokat kell megvizsgálnunk, hogy ezen egyes, hitbizományok létrejöttekor megnyilvánuló szokások egybehangzása alapján állapíthassuk meg a bennük megnyilvánuló általános (jog)szabályt.

7 Ugyanakkor a hitbizományi alapítólevelekben általában állandó alapelvek köszönnek vissza. Magyarországon már az 1687:IX. törvénycikk életbelépése előtt is keletkeztek hitbizományok, az említett törvénnyel tulajdonképpen egy gyakorlati jogszokás nyert törvényi szentesítést.

8 Az 1723:L. törvénycikk

9 bővítette és ugyanakkor javította is az előbb említett törvényt, továbbá kiterjesztette az alapítási jogot a köznemesekre is. Altalános tapasztalat azonban, hogy a köznemesi réteg csak igen ritkán élt ezen jogával, az is több, mint 40 évig tartott, amíg az első köznemesi hitbizomány megjelent.

10 Ez a törvénycikk lehetővé tette a hitbizományok szerződés útján való alapítását is. 3 Kállay István: A családi hitbizományok Magyarországon. Levéltári Közlemények. 50. évfolyam (1979.) 1. szám, 70. 4 „És íme kimondtuk a hitbizományok elvét; a minden emberi egyénben rejlő ösztönt: tulajdon családját lehető leghosszabb időkig fenntartani s fényét megörökíteni. Idézi: Erdélyi, II. 75. 5 Erdélyi, II. 79. 6 1687:IX. tc. De magnatum, filiorum natu majorum, juxta dispositionem paternum accommodanda successione (A mágnások idősebb fiainak az atyai rendelkezés szerint intézendő örökösödéséről). 7 Erdélyi, I. 7. 8 Erdélyi, I. 9. A törvény meghozatala előtt létesült hitbizományokról: Erdélyi, I. 58-94. 9 1723. 50. törvénycikk: De majoratu, et declaratione articuli 9. an. 1687. (Az elsőszülöttségről és az 1687. évi 9. törvénycikk magyarázatáról). 10 Kállay 84.