Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

III. BŰNTÉNYEK, RABLÁSOK, FOSZTOGATÁSOK

vigyázására mellett nyugvó öreg tudniillik a fent nevezett molnárnak attya Csányi György nékiek kenyeret adna, 's midőn vélek a végett a malomba bé ment, ki raboltatott: utánna rohanván tudniillik négyen a malomba, az ötödik a konyha ajtónak, a hatodik pedig kint az ablaknál maradván, mind addig, méglen ama negyén a szobába érvén, a nékiek kenyeret adni kívánó molnárnét káromkodva el taszították, a láda kultsát fenyegetödzve kérvén töle, kitül el se is fogadván a kultsot, ki azt is nékiek szépségessen által adni akarta, haramja módon a molnár ládáit baltájokkal 's puska csöjökkel midőn előbb már a molnárnak a falon függő két stucz puskáját le kapva el rabolták, fel feszegették, és abból az itten /: alatt feljegyzett egy mást el vitték. A 3^ Nem tsak hogy hallottam, hanem tudom, hogy igen is éppen akkor ezen kérdéses molnár ott ki raboltatott és pedig világos hajnalba, mivel magam is ott voltam. 4— Add elö tehát egészlen a dolgot mikép történt? A 4^ az ugy történt, hogy én Dráva Palkonyárul a hol akkoriban 's pedig már Sz: György napjátul az oda való Kásádi Sándornál kanász voltam, el indultam Hernád fára, a Horváth János kanász ötsémhez látogatóba okorág felé, hol is az erdőbe utamat folytatni akarván, öszve akadtam ott öt ösméretlen emberekkel mintegy dél tajján, a kik is azonnal engemet magokkal az okorági négy kanászokhoz vezettek, és ugy azután mind öszve tizen le mentünk ugyan okorágra a rétek alá, 's azon a helyen egész éjjel hajnalig ittunk ettünk, a falu kanászai hordván ki a helység kortsmájábul a bort, annyira hogy meg is részegettünk, 's ugy egyszerre tsak fel kelvén helyekből az emiétett ött ösméretlen emberek azokkal én is a kérdéses malom felé meg indultunk, magamnak ugy is arra lévén az utam: 's mind oda értünk azok egyenessen bé mentek, én pedig mint hogy ugy is azt gondoltam, hogy tsak kenyeret akarnak a malomba kérni, be nem mentem hanem a malmon kivül az uttzán kint meg állottam, kevés vártattva tapasztalván, hogy ugyan ezen őt esméretlen emberek a malomból ismét ki jővén a szűrök alatt valamit visznek, mert hátaik pupossak voltak, azomba még is hogy oda be mit csináltak légyen a mind már meg mondám éppen azon okbul se tudom, de azt még is láttam, hogy midőn a malomból kijöttek le felé Kakitsnak siettek, 's ugy mentek, én pedig Csobokára a Birkáshoz kinek nevét nem tudom el indultam, a hol is egy napot töltvén, azután tsak ugyan Hernádfára az ötsémhez által mentem, de minthogy ötet otthon nem találtam, ismét magam békével Dráva Palkonyára emiétett Gazdámhoz visza mentem. 5°- Ha te a malmon kivül az utczán kint állottál, hát hogyan lehetett, hogy az ifjú molnár gazda téged szüntelen még a rablás történt, az ablakja alatt látott, és