Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A politikai egyesületek

lyokat, megszorító rendelkezéseket hozott és ellensúlyképpen Deák-körök, valamint katolikus egyletek alakítását szorgalmazta. A kiegyezés után a politikai pártok szétválásával párhuzamosan, illetőleg a liberális kormányzat — és maga Deák Ferenc — ösztönzésére kormánypárti Deák-körök alakultak az országban (pl. Pécs, Zalaegerszeg).

312 Nehezen deríthető ki, hogy Csurgón a megye egyetlen Deák-köre pontosan mikor alakult meg. A hivatalos források 1873-ban ezt az időpontot 1872-re tették.

313 Az alispáni iratokban lévő féléves egyleti jelentések viszont 1873 szeptemberében már nem jelezték a létezését. Mindössze egy akciójukról tudunk: 1869. július 4-én a „csurgói választókerületi Deák-párti tagok" levelet intéztek az igazságügyminiszternek, támogatásukról biztosítva őt Irányi Dániel parlamenti támadásával szemben. Az egyesület működéséhez egyébiránt jelentősebb megmozdulás nem kapcsolódott.

314 Miután báró Wenckheim Béla belügyminiszter 1868 tavaszán betiltotta a demokrata köröket, azok egy része — mint a kecskeméti is — azonnal népkörré alakult át. A radikális népkörök zöme is a Dél-Alföldön jött létre.

315 A Kaposvári Népkör 1870-ben alakult meg. Az egyesület elsőként a „népmíveltség előmozdítását" és egy könyvtár alapítását jelölte meg célként. A kulturális jegyeket magánviselő egylet alapszabálya a továbbiakban azonban kijelentette, hogy „politica s hitvallás egyenlősége, — e társulat jelszava". A népkörnek tagja lehetett „minden tisztességes honpolgár", akik a körét a 20 forintnyi tagdíj bizonyosan behatárolta. A Kovachich Őszinte és Németh Ignác vezette Népkör nagy létszámmal kezdte meg működését. Az 1873-as gazdasági válság hatása következtében kialakult politikai feszültség, illetve az orosz-török háború kapcsán tartott népgyűlések hatására a Kaposvári Népkör — az 1877-ben módosított alapszabálya szerint — szintén fogékonyabbá vált a politikai kérdések iránt. Céljai közül most azok politikai jellegét domborították ki: „...a democraticus erények ápolása és az elveknek s a népjogoknak törvény korlátai között minden irányban érvényt szerezni; e czélból előmozdítja, fejleszti az értelmességet, tért nyit az egyéni tehetségeknek, szóval a kör tekintettel a kor hazafias igényeire elömozdítandója mindazt ami szép, jó és hasznos."

316 A politikai gyakorlatot tehát a törvényes keretek közt kívánták gyakorolni, s mindezt — amennyire 312 OL-BM-K-150-1868-III/R-4-2-3492. OL-BM-K-150-1872-III-4-6379. Mo. tört. 6/2.. 823. p. 313 SML Egyletekés társulatok. 31. fsz.; ai. 133/1884. 314 SML ai. 1809/1870. 315 Bezdán, 1981: 168. p.; Bezdán, 1974: 3-5. p.; Balogh: 555. p.; Szabó F.: 69. p. 316 SML E. asz. 332., ai. 1906/1870. OL-BM-K-150-1870-III-4-436. OL-BM-K-150-1877-III-4-23759., 29026.