Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A politikai egyesületek

lehetséges volt — igyekeztek a kultúra területére szorítani. A tagok felvételét is korlátozták azzal, hogy egyrészt csak 20 éven felüli férfiakat fogadtak soraikba, másrészt pedig jelentősen megemelték a tagdíjak összegét. Rövidesen így is 290re emelkedett a tagok száma. A „... Kaposváron alakult democraticus népkör tartott értekezletet, melyben némelyek [a török-kérdésben] egy népgyűlés tartását indítványozni kívánták...arra, hogy tekintélyes számú népet a vidékről bor és fuvar megtérítése nélkül össze lehessen csődíteni nem lévén kilátás, csupán határozatképp lett kimondva, hogy a kaposvári népkör osztja [a] pesti népgyűlés nézeteit, azon hozzáadással, hogy a kormánynak eddigi eljárását nem helyeselheti."

317 A népkört az ügyvédek „igazi balpárti" tagjai alapították. Az ö tevékenységük eredményeképp tört előre kaposvári választókerületben és a megye más körzeteiben a Függetlenségi és 48-as Párt az 1878-as képviselőválasztásokon. A magyar kapitalizmus fejlődése együttjárt az ország társadalmi szerkezetének átalakulásával. A hagyományos uralkodó osztály egyes rétegei — főleg a középbirtokosok —, a volt mezővárosi és a kisvárosi polgárság jelentős része a gazdasági és a politikai életben teret vesztett. Ugyanakkor a burzsoázia a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe került. Az új magyar polgárság — annak felső és alsóbb rétegei egyaránt magukba foglalták — a történelmi okokból éppen ekkor asszimilálódó hazai zsidóságot.

318 Mindez a felszínre hozta a társadalomban már korábban is meglévő, de addig bujkáló ellentéteket is. Ez a többirányú, sokszor ellentmondásos folyamat az 1880-as esztendőkben ért arra a szintre, hogy egy Magyarországon áthullámzó összecsapás kiinduló pontja legyen. Az ekkor megjelent szélsőséges politikai irányzat, az antiszemitizmus legismertebb hazai képviselője, Istóczy Győző 1875-ben lépett fel először, bár nem sok sikerrel, „antijudaista" programjával a magyar parlamentben. Ezután lapalapítással és zsidóellenes egyesületek szervezésével próbálkozott. Ez utóbbi munka során némi eredményt is fel tudott mutatni, mert a középbirtokosok, a katolikus alsópapság és az egyetemisták közül több követője is akadt.

319 A nemzetközi antiszemita mozgalom, és főként annak németországi példájára életre hívott Magyarországi Nemzsidók Szövetségének Központi Egylete alapszabálytervezete ki is hangsúlyozta, hogy az „országban fiókegyletek szervezendők..."

320 Istóczyék 1882-1883-ban a mozgalom csúcspontját jelentő tiszaeszlári vérvád körül kavargó indulatokat is kihasználva, minden eszközt és módszert harcba vetettek. Ebbe a sorba illeszkedett a somogyi antiszemiták szervezkedése is. 1882-ben húsz-egynéhányan elhatározták, hogy egy somogyi antiszemita egylet iU OL-BM-K-149-1877-VI-803. 318 Hanák, 1984:364. p.; Száraz.59A. p.; Gonda: 113-115.,147-155.,165-182.,316323. p. 319 Kubinszky: 60. p. 320 Uo. 241. p.