Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A politikai egyesületek

elismertetésének kivívását is megjelölték. Az egyesület vagyona ekkortájt minden bizonnyal jelentős lehetett, mivel az összeg kezelésével határozatban bízták meg a Somogy Megyei Takarékpénztárt.

306 A somogyi egylet küldöttsége 1893 májusában — néhány hónappal a Hentzi-szobor ügye után — koszorút helyezett el a budai honvédszobornál.

307 Mindenesetre a kormányzatnak sikerült a honvédegyleti mozgalom élét tompítania. Az ellenzék hangulatát ezzel a lépéssel azonban nem tudták lecsillapítani. A honvédegyletek betiltását, illetve kényszerű átalakításukat követően erősödtek meg a szélsőbal programját képviselő demokrata körök. Az elsőt Pesten 1867. november 18-án szervezték meg. „A szélsőbal ezzel a széles népi tömegbázist akart teremteni a dualista rendszer elleni küzdelemre. A mozgalom a polgári forradalom »szabadsag, egyenlőség, testvériség« jelszavának érvényesítését és a »az 1848-iki teljes alkotmany« visszaállítását tűzte ki céljául. A demokrata kö'ök bizalmi nyilatkozatot küldtek Kossuthnak és a közös ügyek elleni tiltakozó petíciót az országgyűlésnek."

308 E körök — néha több száz taggal — főképp a dél-alföldi volt mezővárosokban — különösen Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen — és vonzáskörzetükben alakultak meg. A Dunántúlon — így például Veszprémben, Győrben, Pakson és Dunaföldváron — is létrejött néhány demokrata kör.

309 A dél-dunántúli szórványos kísérletektől (Paks, Dunaföldvár stb.) eltekintve csak a somogyi megyeszékhelyen alakítottak ilyen egyesületet. Kaposváron 1868. január 31-én tartották mintegy 20-25 személy jelenlétében a Somogy Megyei Demokrata Kör alakuló ülését doktor Kovachich Őszinte ügyvéd lakásán. Az alapítók céljai között szintén a „szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszava, valamint az 1848-as törvények visszaállítása szerepelt. Az összejövetelen, melynek ötlete Madarász József, a 48-as Párt országgyűlési képviselője volt, szenvedélyes vita jelezte, hogy magát a kört is meglehetősen komoly koncepcionális ellentétek osztották meg.

310 A „Somogy" hasábjain megjelent glosszák pedig a város politika iránt érdeklődő közvéleményén belüli ellenérzéseket mutatták. A kormány látva, hogy ez a mozgalom is túllép az alkotmányos kereteken, ellentámadást indított. A frissen alakult szabadelvű magyar állam — Gyáni Gábor megfogalmazásával élve

311 — a „liberális politika ambivalenciáját" bemutatva, nem engedélyezte az alapszabá306 SML ai. 4642/1885., 1999/1885. 307 Somogy megyei 1848/49-es Honvédegylet.. =S. 21. 1893. máj. 20. 308 Mo. tört. 4.: 149. p. 309 OL-BM-K-148-1867-IV.E-712. OL-BM-K-148-1868-IV.E-764. TML főispáni ein. 17/1868., 22/1868. Gergely A.-Szász: 51. p.; Bezdán, 1981: 162-180. p.; Hajdú: 52-53. p. 310 Vági Mór: A Somogy megyei democrata-kör megalakulása=S. 1868. 7. febr. 18. 3,1 Gyáni, 1991: 148. p.