Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A gazdasági egyesületek
Gazdasági Kör jogi megalakításának ténye sem. 24 ' 1 A tabi székhellyel 1888-ban alakult Balatonvidéki Gazdasági Kör, amelynek még saját levéltári Pondja is van, ugyanakkor engedélyezett alapszabály híján működött." ' A gazdasági egyesületek között kétségkívül a rePormkori előzményekkel rendelkező Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület számított a legjelentősebbnek. A megyei (mező)gazdasági egyesületeket egy. országos viszonylatban mindenképp kiemelkedő cgylcttípusnak tekinthetjük. Mivel az 1850-60-as évek szűk politikai mozgásterében kevés lehetőség között választhattak a magyar politikai élet szereplői, — egyebek mellett — a gazdasági egyesületek kínáltak erre egyPajta lehetőséget. „... Az abszolutizmus viszonyai között gyülekezésre, bizonyos mérvű szervezkedésre csak a gazdasági egyesületek adtak lehetőséget. Nem véletlen, hogy az 1850-es évek végén, az abszolutizmus gyengülése idején éppen ezért országszerte megalakulnak vagy újjáalakulnak ezek a szervezetek, amelyekben a szigorú rendőri intézkedések ellenére a megyei birtokosság összegyűlhetett, s megbeszélhette problémáit."" 46 A politikai és a szakmai nyilvánosság fejlesztésén túl a gazdasági egyletek IcgPöbb célja a mezőgazdaság modernizálása volt. Ahhoz azonban, hogy ehhez a Peladathoz felnőjenek szükséges volt az egyesületekben visszaszorítani azokat a dzsentrielemeket, akik — mint azt Keleti Károly érzékletesen megrajzolta 24, — üres politizálásra igyekeztek Pclhasználni c jobb sorsra érdemes szervezeteket. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet 1857-ben, a vidékiek pedig ezt követően alakultak újjá. Békés vármegyében a későbbi kultuszminiszter, Trefoil Ágoston szervezte meg a megyei egyletet, megnyerve a befolyásos birtokosokat, közlük Eötvös JózsePct, Wenckheim Bélát és Lászlót, valamint Almássy Kálmánt. A gazdasági egyesületek újbóli létrehozásának ösztönző Peltétclei között természetesen nem feledkezhetünk meg az agrártudományok hazai fejlődéséről, s az elért eredményeiről sem. A Dél-Dunántúlon először 1858-ban — épp Somogy megyében — merült Pel az újraalapítás gondolata, amelynek megvalósításánál többek között olyan megyei birtokosok szerepellek, mint Somssich Miklós, Jankovich László. Széchényi Gyula, Csépán Antal, Kozma Sándor, Jankovich JózseP stb. 248 Az egyesület alapszabályát a helytartótanács I 860. november 20-án hagyta jóvá. „A Somogymegyci Gazdasági Egyesület a nehéz politikai napokban, midőn tenni, sőt beszélni sem volt szabad, egész csendben hatott a közügyek alakulására, s a gazdasági téren való közhasznú működése mellett folyton ébren tartotta a közszellemet, hogy az a vármegyében teljesen megértve, lelkesedve fogadja az ébredés hajnalát.'" 249 4 SML ai. 133/1884., Szigetvári fszb. 1395/1872. 5 SML ai. 7321/1888. 6 Mann: 49. p. 7 Boldizsár: 169. p. 8 Roboz: 3. p.
