Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A gazdasági egyesületek

Az 1867-ben megalakított Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium a munkája kezdetén már 33 vármegyei gazdasági egyesületre is támaszkodhatott.

250 A gazdasági egyesületek számának nagyobb ütemű gyarapodása 1872-ben a földművelési tárcától küldött körlevél tanúsága szerint jól haladt, s ekkorra az országban már 52 gazdasági és 20 erdészeti, borászati, méhészeti stb. egyesület működött.

251 A ország gazdasági egyesületeinek számszerű és — ha úgy tetszik — minőségi fejlődése szempontjából jelentős lendítő erőnek számított az 1879-es székesfehérvári gazdagyülés, amelyet követően — Károlyi Sándor gróf vezetésével — új irányt vett a magyarországi agrármozgaiom. A somogyi egyesület 1867. augusztus 1-én tartotta újjáalakuló közgyűlését.

252 Az egylet ekkor megfogalmazott alapszabályát nem ismerjük. A későbbi, módosított alapszabályok közül azonban többel is találkoztunk. Az alapvető célok az idők során nem változtak jelentős mértékben. Mindenesetben alaposan részletezték a „...gazdasági érdekeknek minden irányban való elömozdításá"-t.

253 Kiemelt feladatuknak tekintették az ésszerű mezőgazdasági kultúra megismertetését, támogatását, széleskörű terjesztését és ennek érdekében a megye agrárviszonyait tükröző adatgyűjtés elvégzését. A gazdasági egyesület céljai közt szerepelt a mezőgazdaságot érintő újítások propagálása, a helyi gazdászat, jelesül: a szőlészet és borászat, a „barom, főleg a lótenyésztés", az erdőtelepítés és a gépesítés állandó figyelemmel kísérése. Az alapítók szándékainak egyike az eredményesen tevékenykedő gazdák jutalmazása volt. A mezőgazdasági gépész és egyéb javítással foglalkozó műszaki szakemberek községekbe történő telepítését is ösztönözni kívánták. A szomszéd megyék gazdasági egyesületeivel összhangban tervezték mintagazdaságok és mezőgazdasági iskolák felállítását. Alapszabályuk egyik leglényegesebb pontja a megyei vezetés, sőt a kormány által felvetett gazdasági kérdésekkel kapcsolatos véleményadás igényét rögzítette. Ez a szándék nemcsak hogy megvalósult, hanem bizonyos politikai kérdéseket (agrárius-merkantil ellentét, munkáskérdés stb.) tekintve még szélesedett is. A későbbiekben kodifikált alapszabályokba szintén több nóvum került be. Az alább részletezett okok folytán a megyei gazdasági egyesület és a vidéki gazdasági körök kapcsolatáról szólt az 1892-es módosítás. Az 1913-as novellában az új szándékok megjelenése mellett az 1860-as évektől folyamatosan ébren tartott céljaikat is tovább mélyítették.

254 A " ...gazdaközönség érdekvédelmét, a megyei törvényhatóságoknak szakvélemény nyújtását," „különösen pedig a földmüvelésügyi minisztériumnak a vármegyék gazdasági érdekeinek előmozdítására irányuló mindennemű" tevékenység ' Kecskés: 16. p. 251 SML ai. 1012/1872. 252 Roboz István: Jegyzőkönyv=S. 1867. 33. aug. 12. 253 SML SGE 1872-1903,1897-1911, 1907-1912. 1874-es, 1913-as asz. 254 Uo. 1907-1912. 1913-as asz.