Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

V. Az egyesületi élet gazdasági alapjai

ben az egyletek számára több olyan műfaja is kínálkozott az ilyen típusú bevételi forrásoknak, mint a bálok, a műkedvelő estek, a színielőadások, a dalestek vagy a hangversenyek. Az utóbbi műfajban rendkívüli aktivitást mutattak a dalkörök. Közülük is kiemelkedett a sokat emlegetett Kaposvári Zenekedvelök Egyesülete, amely több ízben vállalt eleve ráfizetéses koncertet is. A társasági életet kihasználó bevételi források közül úgyszintén gyakran éltek a — belépő jegyek, tombolák, sütemények, üdítőitalok és cigaretták árusításával egybekötött — teadélutánok lehetőségével. Az olvasókörök régi bevett szokása volt a napi- és a hetilapok, valamint a folyóiratok év végi árverezése, illetve az újságpapír hulladékként eladása. A temetkezési egyletek, főleg a zsidó chevra kadishák gondosan meghatározták a temetés előtti és utáni kegyeleti szertartások, szolgáltatások tarifáit. Azoknak a fúrdöegyesületeknek a számára, amelyek jogot nyertek arra, komoly jövedelemforrást jelentett a közigazgatási szervektől átruházott fürdő- és gyógydíjak beszedése. Az egyletek találékonyságát jelezte, hogy a rendezvényeiket beharangozó műsor füzetekben — nyilván pénzért — reklámokat helyeztek el. Mindennapos gyakorlatnak számított az is, hogy az adott kör helyiségeiben — előre megszabott árak alapján — ún. játékpénzt szedtek a tagoktól és a vendégeiktől. Sűrűn próbálkoztak — közöttük számos olvasóegylettel (!) — italméréssel is. Ha esetleg a Pénzügyminisztériumtól megkapták az áhított engedélyt, akkor a remélt haszon mellé nem ritkán, a túlzott alkoholfogyasztással összefüggő belső botrányok is párosultak. A jótékonykodással foglalkozó társaságok gyakorta kérték a pénzügyi tárca beleegyezését a tisztes bevétellel kecsegtető sorsjátékok tartására.