Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

is lemérhető. Amíg Szigetváron 40, Csurgón 35, Barcson 31, addig Tabon 20, Igáiban pedig mindössze 12 egyesület alakult a dualizmus éveiben. Az aránylag konszolidált polgári viszonyok kialakulása — pusztán az országban 1867-1869 között lezajlott tömegmozgalmak okán is — a politikai élet területén 'szintén számos nehézségbe ütközött. Az „...' alkotmányos szabadság bevezetése"'- ugyanis a társadalmi-politikai élet gyors „megélénküléséhez" vezetett.

86 Ez különösen a falvakra voltjellemző, mert a kiegyezés tulajdonképpen semmit sem könnyített az egykori jobbágyok terhein. A parasztok és az uradalmi cselédek ezért az úrbérrendezés során, az adózás megtagadása és a katonaállítások kapcsán mind sűrűbben kerültek szembe a hatóságokkal. A feszültségnövelö tényezők közé sorolhatjuk a közbiztonság lazulását is. Az 1869-es országgyűlési választás ebben a helyzetben — a fellendült munkás- és agrárszocialista mozgalmakkal párhuzamosan — rendkívüli körülményeket teremtett. A szomszédos Baranya és Tolna megyékben is oly mértékben megnőtt a választási zavargások száma, hogy — miközben például számos egyesületet betiltottak — mindkét törvényhatóságba katonaságot kellett vezényelni és királyi biztosokat kinevezni.

87 A megyében történteket tulajdonképpen az egyesületi mozgalom hátterének is tekinthetjük, hisz c társaságok szervcsen illeszkedtek az események menetébe. A kiegyezés korának pártjai nem a modern értelemben vett szervezetek voltak, hanem a helyi egyesületeken keresztül fejtették ki tevékenységüket.

88 Ezt a sokoldalúan összefonódó kapcsolatot jól dokumentálja a kaposvári polgármester jelentése: „Szoros értelemben vett politikai egyletek nem léteznek. — Politikai pártok vannak ugyan, de ezek egyleteket nem képeznek."

89 Mivel ezek a megállapítások nemcsak a polgárság különböző politikai irányzataival kapcsolatosan, hanem az egyes paraszti és munkásrétegek, valamint a nemzetiségek politikai aktivitására is igazak voltak, természetes, hogy az 1867-1869-cs tömegmozgalmak lecsillapítását követően, a hatóságok hozzáláttak az egyesületek szabályozásához. Ennek eredményeképpen jelentek meg az 1394/1874. számú és az 1508/1875. számú belügyminiszteri rendeletek. Az új korszak első éveiben tehát kevés egyletet hoztak létre a megye polgárai. 1867-ben mindössze 3, 1868-ban 6 és 1869-ben pedig II egyesület alakulását regisztrálták az egyleti törzskönyvek Somogyban. Még a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület is állandó nehézséggel küszködött a kezdeti 86 Mo. tört. 4.: 148-149. p. 87 SML főispáni 32/615/1869., 33/616/1869.; ai. 3100/1869. BML főispáni ált. 1868-1870 (nem iktatott iratok). TML főispáni ein. 16/1867., 24/1868. Évszázadokon át 2.: 233-234., 237-238. p.; Horváth Á.: 208-209. p. 88 Bőséges példák: Hajdú; Szabó D.; Szabó M.; Pölöskei; Gerö: 184-197. p. 89 SML főispáni 183/1875.