Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében
időszakban, pedig nagybirtokos tagjai biztosítani tudták a működtetésének pénzügyi alapjait. Az 1870-es evek elején sem váltak gyakoribbá az egyesületalapítások. 91 A Gazdasági Egyesületnek azonban fokozatosan sikerült tevékenységét az egész megyére kiterjeszteni, részben fiókkörök alapításával, részben pedig úgy, hogy — felhívás hatására — egyes községeket rendes tagként beléptették. Ezzel a módszerrel egyébként a későbbiekben más egyesületek is éltek. A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület sikeres szervezömunkáját természetesen a kapitalista mezőgazdaságért kifejtett tevékenysége biztosította. Az 1867-1877 között alakult egyletek közül 6 volt — az alapszabályát tekintve — politikai jellegű. Ebből négy tartozott a munkásegyletek csoportjába. Az 1860-as években kibontakozó honvédegyleti mozgalom 1867-ben olyan nagy politikai aktivitást fejtett ki, hogy a belügyminiszter csupán a jótékony céllal megalakultak alapszabályát engedélyezte. Ez a lépés inkább csak fokozta az oppozíciós hangulatot. A honvédegylctckéhez részben hasonló céllal, szélsőbal programmal demokrata körök alakultak. Az első Pesten jött létre 1867 novemberében. Kaposváron 1868. január 31-én tartották a Somogy Megyei Demokrata Kör alakuló ülését. 92 Az Andrássy-kormány látva, hogy ez a mozgalom is túllép az alkotmányos kereteken, ellentámadást indított, s Deák-körök, illetve katolikus egyletek alakítását szorgalmazta. Csurgón 1 872(?)-ben 125 taggal Deákkör. Kaposváron pedig 1874-ben katolikus egylet alakult. A kiegyezést követő esztendők meghozták a szocialista munkásmozgalom kialakulásának feltételeit is. A szabadabb szervezkedés lehetőségeit kihasználva az ipari munkások körében már 1867-ben megfogalmazódott a politikai jellegű munkásegyesületek létrehozásának gondolata. A következő évben elkezdett konkrét szervezömunka eredményeként — többek között — megszületett a Magyarországi Altalános Munkásegylet, melynek alapszabályát 1870-ben hagyták jóvá. Vidéken szinten meggyorsult a hasonló egyesületek szervezése. A pozsonyi és a resicai önképző egyletek után, a harmincnál 93 is több fiókegylet közül a Dél-Dunántúlon négy alakult, Nagykanizsán, Pécsen. Kaposvárott és Szigetváron. A pécsi fiókegylet 1869-es megszervezését követően a baranyaiak rövidesen keresni kezdték a kapcsolatot a somogyi szaktársakkal. 94 A megye két általános munkásegyletét, a szigetvárit és a kaposvárit 95 1870-ben alapították meg. Az 1873-as betiltások után, az 1872-cs ipartörvény és az 1508/1875. bm. számú rendelet által behatárolva, a SML főispáni 68/1873. Roboz István: Somogy megye gazdasági cgyesülete=S. 1868. 2. jan. 14.; A Somogy megyei Gazdasági Egyesület fölirata=S. 1868. 47. nov. 24. 91 SML főispáni 183/1875. " Vági Mór: a Somogy megyei democrata kör=S. 1868. 7. febr. 18. 93 Nóvák: 84. p. 94 Baranya: 60., 63. p. ' Andrássy, 1965: 42-43. p.
